Teljesen életszerű, hogy elkészült a webáruház, felkerültek a termékek, kialakítottuk a kategóriákat, és látszólag minden rendben működik. Viszont a Google-ből mégsem jönnek látogatók... Sőt, az is előfordulhat, hogy hiába keresünk rá valamelyik saját termékünkre, a webshopunkat sehol sem találjuk. Ilyenkor sokan rögtön valamilyen technikai hibára gondolnak, pedig egyáltalán nem biztos, hogy erről van szó. Több oka is lehet annak, ha egy webáruház nem jelenik meg a keresőben, és a megoldás attól függ, pontosan hol van a probléma.
Az is lehetséges, hogy a Google még nem találta meg az oldalainkat, vagy már felfedezte őket, de valamiért nem vette fel az indexébe. Sőt, az is elképzelhető, hogy az indexeléssel minden rendben van, csak éppen olyan gyengék a helyezéseink, hogy a vásárlók nem jutnak el hozzánk. Mielőtt tehát nekilátnánk átírni a termékleírásokat, átalakítani a kategóriákat vagy módosítani a technikai beállításokat, érdemes kideríteni, miért marad el a Google-ből érkező forgalom.
A Google nem találja az oldalt, vagy nem tartja elég relevánsnak?
Tudni kell, ahhoz, hogy egy webshop megjelenhessen a Google találatai között, a keresőnek először meg kell találnia az adott oldalt. Ezután következik a feltérképezés, amikor a Google megvizsgálja és feldolgozza a tartalmát, majd eldönti, hogy bekerüljön-e az indexébe. Ha ez megtörtént, az oldal már részt vehet a keresési találatokban, de hogy pontosan hol jelenik meg, az számos további tényezőtől függ. Ez azt jelenti, annak ellenére, hogy egy oldal szerepel a Google indexében, még egyáltalán nem biztos, hogy jó helyezéseket is elér. Egy cipőket árusító webshop például hiába működik technikailag hibátlanul, a „férfi futócipő” keresésre könnyen lehet, hogy a versenytársak jelennek meg előtte. Elképzelhető, hogy részletesebb és hasznosabb tartalmakat kínálnak, ismertebbek a piacon, vagy egyszerűen több olyan rangsorolási szempontnak felelnek meg, amelyet a Google az adott keresésnél figyelembe vesz.
Egészen más problémára utalhat viszont, ha a webáruház még a saját márkanevére sem található meg, vagy a fontosabb termékoldalak láthatóan hiányoznak a keresőből. Első lépésként érdemes kipróbálni a site:webshopdomain.hu keresést. Ezzel gyorsan megnézhetjük, hogy a Google megjelenít-e oldalakat az adott domainről. A találatok száma azonban nem tekinthető pontos indexelési adatnak, ezért ha biztosabb képet szeretnénk kapni, a Google Search Console-ban érdemes folytatni a kutakodást.
A Google Search Console azt mutatja meg, hol a probléma
Ha szeretnénk kideríteni, miért nem jelenik meg egy termékoldal a Google találatai között, érdemes a Search Console-lal kezdeni. Ez a Google ingyenes eszköze, amelyből megtudhatjuk, hogyan kezeli a kereső a webshopunk oldalait. Az Oldalindexelés jelentésben például láthatjuk, mely URL-ek kerültek be az indexbe, melyek maradtak ki, és milyen indokkal nem indexelte őket a Google.
Egy konkrét termékoldal állapotáról az URL-ellenőrző eszköz adhat részletesebb képet. Megnézhetjük, hogy a Google egyáltalán ismeri-e az adott webcímet, mikor járt rajta utoljára, és milyen információkat tart nyilván az indexeléséről. Webáruházaknál két olyan visszajelzés is gyakran előfordul, amely elsőre hasonlónak tűnhet, pedig fontos különbség van közöttük.
A „Felfedezve – jelenleg nincs indexelve” üzenet azt jelenti, hogy a Google már tud az oldal létezéséről, de még nem térképezte fel. Lehet, hogy egyszerűen későbbre ütemezte a vizsgálatát, esetleg a szerver terhelhetősége miatt halasztotta el. A „Feltérképezve – jelenleg nincs indexelve” állapotnál viszont már eljutott az oldalra, meg is vizsgálta, de egyelőre nem vette fel az indexébe.
Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy ez utóbbi nem jelenti feltétlenül azt, hogy rossz a tartalom. Ha azonban sok fontos termékoldal hosszabb ideje ebben az állapotban van, érdemes utánanézni, mi lehet az oka; megfelelőek és kellően egyediek a termékleírások, vezetnek belső linkek az érintett oldalakra, rendben vannak a technikai beállítások? A Search Console éppen abban segít, hogy ne találomra kezdjünk javítgatni a webshopon, hanem lássuk, mely URL-ekkel van probléma, és hol érdemes elkezdeni a vizsgálódást.
Léteznek olyan tchnikai hibák, ami miatt eltűnhet a webshop a Google-ből
Annak ellenére, hogy egy webáruház a látogatók számára gond nélkül működik, még nem biztos, hogy a Google is megfelelően hozzáfér az oldalaihoz. Elég lehet egy rossz technikai beállítás ahhoz, hogy fontos termékek vagy akár teljes kategóriák maradjanak ki a keresőből. Ilyen problémát okozhat például a robots.txt fájl, amellyel szabályozható, hogy a keresőrobotok a webshop mely részeit térképezhetik fel. Könnyen előfordulhat, hogy a fejlesztés idejére letiltották a robotokat, majd az élesítéskor egyszerűen megfeledkeztek a korlátozás feloldásáról.
Másképp működik a noindex meta utasítás, amellyel azt jelezhetjük a Google számára, hogy egy adott oldalt ne vegyen fel az indexébe. Bizonyos oldalaknál erre szükség is lehet, de ha véletlenül egy fontos kategórián vagy több száz termékoldalon marad ilyen beállítás, annak komoly hatása lehet az organikus forgalomra. A két megoldást nem szabad összekeverni: a robots.txt a feltérképezést korlátozza, a noindex meta pedig az indexelést tiltja. Ráadásul ha a Google a robots.txt miatt nem fér hozzá egy oldalhoz, az ott elhelyezett noindex utasítást sem tudja feltétlenül észlelni.
Érdemes az oldalak HTTP-állapotkódjait is megvizsgálni. Egy rendben betöltődő termékoldal általában 200 OK választ ad, a 404 viszont azt jelzi, hogy a kért tartalom nem található. Az 500-as hibakódok már a szerveroldali működés problémáira utalnak. Egy-egy átmeneti hiba még nem feltétlenül okoz komoly gondot, ha azonban a Google rendszeresen elérhetetlen oldalakat talál, az idővel a feltérképezést és az indexelést is kedvezőtlenül érintheti.
A Sellvio keresőbarát URL-struktúrája és beépített technikai SEO-funkciói több ilyen feladat kezelését is megkönnyítik, külön kiegészítők telepítése nélkül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a technikai ellenőrzésekről teljesen megfeledkezhetünk. Különösen nagyobb termékkínálatnál, webshopköltözés után vagy a kategóriarendszer jelentősebb átalakításakor érdemes megnézni, hogy a Google továbbra is megfelelően hozzáfér-e a fontos oldalakhoz.
Megfelelően működik a webhelytérkép?
A legtöbb webáruházban folyamatosan változik a kínálat; új termékek kerülnek fel, régiek szűnnek meg, és időnként a kategóriák vagy a tartalmi oldalak is módosulnak. A Google-nek ezeket a változásokat is követnie kell, amiben sokat segíthet az XML sitemap, vagyis a webhelytérkép. Ebben találhatók azok a webcímek, amelyekre szeretnénk felhívni a kereső figyelmét, és amelyeket indexeltetni szeretnénk. Attól azonban, hogy egy URL szerepel a webhelytérképben, még nem biztos, hogy bekerül a Google indexébe. Erről a kereső külön dönt. Azt viszont könnyen ellenőrizhetjük, hogy sikerült-e egyáltalán feldolgoznia a beküldött fájlt. Ehhez a Search Console Webhelytérképek jelentését érdemes megnyitni, ahol az esetleges beolvasási és feldolgozási hibák is láthatók.
A webhelytérképek méretére is figyelni kell. Egyetlen XML sitemap legfeljebb 50 000 URL-t vagy 50 MB tömörítetlen adatot tartalmazhat, így egy igazán nagy termékkatalógusnál már több fájlra is szükség lehet. Ezeket sitemap-index segítségével foghatjuk össze. Az is fontos, milyen címek kerülnek bele: elsősorban az indexelésre szánt oldalak kanonikus URL-jeit érdemes szerepeltetni.
Amikor ugyanaz a termék túl sok webcímen érhető el
Egy webshopban relatív gyakran előfiordul, hogy ugyanazt a terméket több különböző webcímen is megtaláljuk. Elég, ha több kategóriába soroljuk, külön URL-t kapnak bizonyos termékváltozatok, vagy a szűrés és a rendezés újabb címeket hoz létre. A vásárló ebből sokszor semmit sem vesz észre, hiszen lényegében ugyanazt az oldalt látja. A Google számára viszont már nem mindegy, hogy a több hasonló URL közül melyiket érdemes megjeleníteni a keresési találatok között.
Erre szolgál az úgynevezett canonical jelölés, amellyel jelezhetjük, hogy az azonos vagy nagyon hasonló tartalmak közül melyik webcímet tekintjük elsődlegesnek. A Google ezeket a jelöléseket is figyelembe veszi, amikor kiválasztja a kanonikus URL-t. A többi változatot pedig nem feltétlenül veszi fel külön az indexébe. Ez teljesen megszokott működés, és önmagában nem utal technikai hibára. Gond akkor lehet, ha a canonical jelölés rossz címre mutat, vagy a Google nem azt az oldalt választja elsődlegesnek, amelyiket szeretnénk. Ilyenkor nem elég csak magát a jelölést ellenőrizni. Érdemes megnézni a belső linkeket, az XML-oldaltérképet és azt is, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes URL-ek. Előfordulhat ugyanis, hogy ezek egymásnak ellentmondó jelzéseket adnak a keresőnek.
A Sellvio rendszer SEO-funkciói a keresőbarát URL-ek és a kanonikus címek kezelésében is segítséget nyújtanak. A következetesen kialakított URL-struktúrával és a megfelelő canonical jelölésekkel sok későbbi indexelési probléma megelőzhető.
A Google megtalálta a termékeket, mégsem indexeli őket
Nagyobb webáruházaknál nem ritka, hogy a Google már feltérképezte a termékoldalakat, az indexébe azonban egy részüket mégsem veszi fel. Ennek többféle oka lehet, gyakran a tartalom minőségén múlik a dolog. Különösen akkor tapasztalhatunk ilyet, ha a webshopban rengeteg olyan termékoldal található, amelyek alig különböznek egymástól, és kevés érdemi információt kínálnak a vásárlóknak.
Vegyünk alapul egy műszaki webáruházat; itt könnyen előfordulhat, hogy több száz termékhez szinte ugyanazt a leírást használják. Csak a típusszám, a méret vagy néhány műszaki adat változik, a többi szöveg lényegében megegyezik. Az sem ritka, hogy a kereskedő a beszállítótól kapott leírásokat tölti fel, amelyek aztán más webshopokban is ugyanúgy megtalálhatók. Ilyen esetekben a Google számára nehezebb lehet megállapítani, hogy az adott termékoldal milyen többletértéket kínál a többi hasonló találathoz képest.
Persze attól még nem lesz indexelési probléma, hogy egy webáruház átvett termékleírásokat használ. A fontosabb termékeknél viszont érdemes túllépni a gyártói szövegeken. Hasznos lehet néhány olyan információt is hozzáadni, amelyet a vásárló máshol nem feltétlenül talál meg. Ilyenek lehetnek a részletesebb műszaki adatok, a termék használatával kapcsolatos tapasztalatok vagy azok a tanácsok, amelyek segítenek eldönteni, hogy az adott modell valóban megfelel-e az igényeknek.
Több ezer termék esetében mindezt kézzel megoldani persze rengeteg munkát jelentene. Ebben nyújthat segítséget a Sellvio AI-alapú termékleírás-készítője, amellyel jóval egyszerűbbé válhat a nagyobb katalógusok tartalmainak fejlesztése.
De ne feledjük, SEO szempontból nem az számít, hogy hány száz szóból áll egy termékleírás. Sokkal fontosabb, hogy a vásárló megtalálja benne a számára lényeges tudnivalókat. Egy pontos, valóban hasznos információkat tartalmazó termékoldal értékesebb lehet, mint egy hosszú, de semmitmondó leírás, amely lényegében ugyanazt ismétli el, amit a konkurens webáruházakban is elolvashatunk.
A termékkategóriák fontosabbak, mint gondolnánk
A webshopok keresőoptimalizálásánál sok figyelmet kapnak a termékoldalak, pedig a kategóriákban gyakran több lehetőség rejlik. Gondoljunk csak arra, hogyan keresnek a vásárlók. Aki egy konkrét típusszámot ír be a Google-be, többnyire már tudja, mit szeretne megvenni. A „vezeték nélküli porszívó”, a „kültéri LED lámpa” vagy az „ergonomikus irodai szék” keresések másról árulkodnak; ilyenkor a vásárló jellemzően nézelődik, összehasonlítja a lehetőségeket, és keresi a számára megfelelő terméket.
Ezekre a keresésekre sok esetben egy jól kialakított kategóriaoldal adhatja a leghasznosabb választ. Persze önmagában attól még nem lesz jó egy kategória, hogy sok termék szerepel benne. Az is számít, mennyire könnyű eligazodni a kínálatban, használhatók-e a szűrők, és talál-e a látogató olyan információkat, amelyek segítenek a választásban. Egy átgondolt kategóriaoldal így nemcsak a böngészést teszi egyszerűbbé, hanem a Google-ben is jobb eséllyel érhet el előkelő helyezést.
A Sellvio lehetőséget ad a kategóriák SEO-metaadatainak szerkesztésére, az AI-alapú tartalomkészítő eszközök pedig a szövegek elkészítésében is segíthetnek. Nagyobb termékkínálatnál ez különösen hasznos lehet, de a keresőoptimalizálást nem érdemes teljesen az automatizmusokra bízni. Érdemes megnézni, milyen kifejezésekkel keresnek a vásárlók, és milyen oldalak jelennek meg ezekre a Google találatai között. Ezekből már jobban látszik, hogyan célszerű kialakítani az egyes kategóriákat, és milyen tartalommal lehet valóban hasznossá tenni őket. A kategóriaoldalak a termékek rendszerezése mellett új vásárlók megszerzésében is fontos szerepet kaphatnak.
A belső linkek hiánya is okozhat gondot
A Google nemcsak az XML-webhelytérképből ismeri meg a webshop oldalait, hanem a belső hivatkozásokat is követi. Ezek segítenek a termékek és kategóriák felfedezésében, valamint a köztük lévő kapcsolatok megértésében. Ha egy termék csak egy nehezen elérhető szűrési találatból nyitható meg, illetve más oldalról nem vezet rá link, a Google is nehezebben találja meg.
Érdemes a fontos kategóriákat könnyen elérhetővé tenni, a kapcsolódó termékeket összekötni, és a blogcikkekből is releváns termékoldalakra hivatkozni. Egy futócipő-választási útmutatóból például közvetlenül elvezethetjük az olvasót a megfelelő termékkategóriához.
A Sellvio blogfunkciója és tartalomkezelési lehetőségei segítenek ezeknek a kapcsolatoknak a kialakításában. A tudatos belső linkelés így nemcsak a keresőoptimalizálást támogatja, hanem a vásárlók tájékozódását is megkönnyíti.
A webshop indexelve van, de alig kap látogatókat?
Indexeltetni könnyű, de organikus forgalmat szerezni más sokkal nehezebb; attól, hogy egy webshop oldalai bekerültek a Google indexébe, még egyáltalán nem biztos, hogy látogatók is érkeznek rájuk. Előfordul, hogy technikailag minden rendben van, az organikus forgalom mégis elmarad a várttól. Ilyenkor a Search Console Teljesítmény jelentéséből érdemes kiindulni. Megnézhetjük, hányszor jelentek meg az oldalaink a keresőben, hányan kattintottak rájuk, mekkora az átkattintási arány (CTR), és milyen átlagos pozíciót értek el.
Tegyük fel, hogy egy termékkategória egy hónap alatt 5000 megjelenést gyűjtött, de mindössze 50 kattintás érkezett rá. Ez 1%-os CTR-t jelent, ami elsőre kevésnek tűnhet, de önmagában még nem sokat árul el. Nem mindegy ugyanis, milyen keresésekre jelent meg az oldal, hányadik helyen szerepelt, és milyen találatokkal kellett versenyeznie. Ha sok a megjelenés, de kevés a kattintás, érdemes megnézni, mennyire vonzó és releváns az oldal címe, leírása, illetve maga a tartalom. Ha viszont alig jelenik meg a keresőben, akkor inkább azt kell kideríteni, hogy van-e elegendő kereslet az adott témára, megfelelőek-e a helyezések, vagy hiányzik-e valami a tartalomból.
A SEO-címek és meta leírások átírásától persze nem érdemes automatikus helyezésjavulást várni, ráadásul a Google sok esetben maga állítja össze a találatokban látható címet vagy leírást, és nem feltétlenül azt használja, amit megadtunk. A Sellvio szerkeszthető metaadatai és AI-alapú tartalomkészítő lehetőségei ettől még hasznosak lehetnek az oldalak finomításánál. Különösen akkor bizonyulnak fontosnak, ha nem találgatás alapján módosítunk, hanem előbb megnézzük a Search Console-ban, milyen keresésekből és milyen eredményekkel érkeznek a látogatók.
Webshopköltözés után eltűntek a korábbi Google-helyezések?
Ha létezik igazi dráma egy webshop életében, akkor ez az… Egy webshop új domainre költöztetésekor sajnos elveszhet a korábban megszerzett organikus forgalom egy része; akkor jelentkeznek igazi problémák, ha a költözéssel együtt a termékek és kategóriák webcímei is megváltoznak. A Google ugyanis még a régi URL-eket is megjelenítheti a találatok között, amelyek megfelelő átirányítás nélkül már nem létező oldalakra vezetnek. Ennek pedig hamar megmutatkozhat a hatása a látogatottságban.
A korábbi helyezések megőrzésében fontos szerepe van a 301-es átirányításoknak. Ezekkel jelezhetjük a keresőnek, hogy egy adott oldal új címre költözött, arra viszont ügyelni kell, hogy ne egyszerűen minden megszűnt URL-t a webshop kezdőlapjára irányítsunk. Egy korábbi termékoldal lehetőleg az adott termék új adatlapjára mutasson, egy kategória pedig a neki megfelelő új kategóriaoldalra. Így a látogató is azt találja meg, amit eredetileg keresett.
A Sellvio rendszerre való átállásnál ezért érdemes már a költözés előtt összeállítani a régi és új URL-ek megfeleltetését. Az átirányításokat külön ellenőrizni kell, a költözés után pedig a Search Console adatait is ajánlott rendszeresen figyelni. Főként azokkal az oldalakkal érdemes kezdeni, amelyek korábban sok látogatót hoztak a Google-ből. Ha ezek hibásan működnek, annak már rövid távon is komoly forgalmi következménye lehet. Sajnos még egy gondosan előkészített költözés után is előfordulhat, hogy egy ideig ingadoznak a helyezések és a látogatottság, a Google-nek ugyanis fel kell dolgoznia az új URL-eket, ami nem történik meg egyik napról a másikra. Egy átmeneti visszaesés tehát önmagában még nem feltétlenül utal hibára. Ha viszont a korábbi forgalom tartósan nem tér vissza, érdemes alaposan átnézni az átirányításokat, az indexelési állapotokat és az esetleges technikai problémákat – az igazi probléma viszont az, hogy a hiba javítása bizonyos idő után már nem jelent teljes megoldást, vagyis a webshopköltöztetést hibamentesen kell elvégezni.
Miben segít a Sellvio, ha a Google-láthatóság javítása a cél?
Tényszerűnek tűnik, hogy egy néhány tucat terméket kínáló webshopnál viszonylag könnyű kézben tartani a keresőoptimalizálással kapcsolatos technikai feladatokat, több ezer terméknél azonban már egészen más a helyzet. Rengeteg URL-t, SEO-címet, meta leírást és átirányítást kell kezelni, ráadásul egy rossz beállítás akár több száz oldal Google-megjelenését is érintheti. Éppen ezért sokat számít, hogy a webáruház rendszere mennyire könnyíti meg ezeket a teendőket.
A Sellvio több olyan funkciót is kínál, amelyekkel egyszerűbbé válhat a keresőoptimalizálás. A keresőbarát URL-ek és a szerkeszthető metaadatok mellett AI-alapú eszközök segítik a termékleírások és blogtartalmak elkészítését. A technikai problémák feltárásához is rendelkezésre állnak megoldások: a rendszer például támogatja a 404-es hibák figyelését, illetve a javításukhoz is adhat javaslatokat. Ha ennél részletesebb vizsgálatra van szükség, külső Semrush Pro elemzés is igénybe vehető. Ezzel többek között az indexelhetőségi problémák, a duplikált tartalmak és a belső linkelés hiányosságai vizsgálhatók. Az ilyen eszközök főként abban jelentenek segítséget, hogy ne kelljen minden hibát egyenként, manuálisan felkutatni, így könnyebb legyen eldönteni, mely problémákkal érdemes először foglalkozni.
Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy attól még nem kerül egy webshop a Google élére, hogy technikailag minden rendben van vele. A termékkínálat, a kategóriák kialakítása és a vásárlók számára valóban hasznos tartalmak legalább ennyit számítanak. A Sellvio megfelelő technikai hátteret adhat a munkához, de hogy ebből mennyi organikus forgalom születik, az már nagyban függ a keresőoptimalizálási stratégiától és annak megvalósításától.
Mit érdemes ellenőrizni, ha nem találjuk a webshopunkat a Google-ben?
Ha egy webáruház nem jelenik meg a Google találatai között, nem érdemes rögtön a termékleírások átírásával vagy a kategóriaoldalak átalakításával kezdeni. Előbb azt kell kideríteni, hogy a kereső egyáltalán megtalálja-e és indexeli-e az oldalainkat. Ha meghatározott sorrendben haladunk, könnyebben megtalálhatjuk a probléma okát, nem mellesleg a felesleges munkát is elkerülhetjük.
Nézzük meg az indexelési állapotot. A Google Search Console-ban először a kezdőlapot, a fontosabb kategóriákat és néhány termékoldalt érdemes ellenőrizni. Ha ezek nem szerepelnek az indexben, elsőként ennek az okát kell megkeresni.
Ellenőrizzük a technikai beállításokat. Egy rosszul beállított robots.txt, egy véletlenül elhelyezett noindex utasítás vagy egy hibás átirányítás is okozhat problémát. A canonical jelöléseket és a HTTP-hibákat szintén érdemes átnézni, mert ezek is befolyásolhatják, hogyan kezeli a Google az oldalakat.
Nézzük át az XML-oldaltérképet és a belső linkeket. Fontos, hogy a keresőrobotok könnyen megtalálják a termékeket és a kategóriákat. Ebben az oldaltérkép mellett a jól kialakított navigáció és a megfelelő belső hivatkozások is segítenek.
Vizsgáljuk meg a tartalmakat. Ha a technikai háttér rendben van, érdemes a termék- és kategóriaoldalak minőségével foglalkozni. A hiányos termékleírások, az ismétlődő szövegek vagy a kevés hasznos információt tartalmazó kategóriaoldalak egyaránt fejlesztésre szorulhatnak. Elsőként azokkal az oldalakkal célszerű foglalkozni, amelyek üzleti szempontból a legtöbbet jelenthetik.
Elemezzük a keresési teljesítményt. Ha az oldalak már szerepelnek a Google indexében, de továbbra sem hoznak látogatókat, a Search Console adataiból érdemes kiindulni. Megnézhetjük, milyen keresésekre jelennek meg, milyen helyezéseket érnek el, és mennyire felel meg a tartalmuk annak, amit a vásárlók keresnek.
Újonnan indított webshopoknál arra is számítani kell, hogy a Google nem feltétlenül dolgozza fel azonnal az oldalakat. A feltérképezés és az indexelés néhány napig, de akár hetekig is eltarthat. Az URL-ek beküldésével elősegíthetjük a folyamatot, arra azonban nincs garancia, hogy a Google rögtön indexeli őket, vagy hogy azonnal jó helyezést kapnak.
A Google-láthatóság nem az indexelésnél ér véget
Ha egy webáruház nem jelenik meg a Google találatai között, először azt érdemes kideríteni, mi okozza a problémát. Technikai hiba, elmaradt indexelés vagy egyszerűen gyenge keresési helyezés áll a háttérben?
A Sellvio automatizált SEO-funkciói, tartalomkészítő eszközei és hibamonitorozási lehetőségei sok technikai feladatot megkönnyíthetnek. A jó keresőbeli szerepléshez azonban megfelelő tartalomra, átgondolt kategóriastruktúrára és a vásárlói igények ismeretére is szükség van.
Nem az a cél, hogy a Google minél több oldalt indexeljen, hanem hogy a megfelelő termékek és kategóriák jelenjenek meg a vásárlók kereséseire; a valóban releváns látogatók megszerzése hosszabb távon az eladások növekedésében is megmutatkozhat.