Egy webáruház tulajdonosa többnyire tisztában van azzal, mennyi rendelés érkezik, mely termékek fogynak a legjobban, és mennyibe kerülnek a hirdetések, arról viszont már kevesebbet tud, hogyan teljesít a webshop a Google keresőjében. Pedig érdemes figyelni, milyen keresésekre jelennek meg a termékek, mely kategóriák vonzanak kevés látogatót, és hol lehetne még növelni az organikus forgalmat.
Ebben segít az ingyenesen használható Google Search Console. Megnézhetjük vele, milyen keresésekből érkeznek látogatók, hogyan változik az egyes oldalak láthatósága, és vannak-e olyan technikai hibák, amelyek akadályozzák az indexelést. Az adatokból az is kiderülhet, milyen témákról érdemes új tartalmat készíteni, vagy mely termékoldalakon lenne szükség javításra.
A Sellvio keresőoptimalizálási és tartalomkezelési funkcióival ezek a fejlesztések könnyebben megvalósíthatók. A Search Console adatai segítenek eldönteni, hol érdemes először beavatkozni, így a SEO-munka nem pusztán általános ajánlásokra, hanem a webshop tényleges teljesítményére és a vásárlók keresési szokásaira épülhet.
Mit mutat meg a Google Search Console?
Érdemes elsőként tisztázni, mire is jó a GSC. A rendszer két fontos területen segíti a webáruházak keresőoptimalizálását; egyrészt megmutatja, hogyan teljesítenek az oldalaink a Google találatai között, másrészt jelzi azokat a technikai problémákat, amelyek akadályozhatják a webshop tartalmának feltérképezését és indexelését.
A Teljesítmény jelentés négy alapvető mutatót tartalmaz. A kattintások száma megmutatja, hányszor érkeztek látogatók a Google keresőjéből, a megjelenéseké pedig azt, milyen gyakran szerepeltek oldalaink a találatok között. Az átkattintási arány (CTR) a kattintások és megjelenések arányát fejezi ki, míg az átlagos pozíció a találataink keresőbeli elhelyezkedéséről ad képet. Az adatokat keresőkifejezések, céloldalak, országok, eszköztípusok és időszakok szerint is elemezhetjük, így a Search Console jóval többet nyújt egy egyszerű látogatottsági statisztikánál. Segítségével felismerhetjük a gyengébben teljesítő oldalakat, és megalapozottabb döntéseket hozhatunk a következő SEO-fejlesztésekről.
Mindenképpen érdemes elmondani, hogy a Search Console nem helyettesíti a Google Analytics 4-et vagy a webshop üzleti kimutatásait. A GSC elsősorban a Google keresőjében elért teljesítményt mutatja meg, nem pedig az egyes termékkategóriák által termelt bevételt. A keresési és értékesítési adatok együttes elemzésével viszont már jól látható, mely területek fejlesztésében rejlik üzleti lehetőség.
Kulcsszókutatás a saját webshopunk adataiból
Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a kulcsszókutatásnál nem feltétlenül kell kizárólag a keresési volumeneket becslő eszközökre hagyatkozni, a Google Search Console ugyanis azt is megmutatja, milyen keresőkifejezésekre jelent meg ténylegesen a saját webáruházunk. Ezekből sokszor olyan tartalomfejlesztési lehetőségek derülnek ki, amelyekre korábban nem is gondoltunk.
Egy kertészeti webshop „magaságyás” kategóriája például megjelenhet a „magaságyás méretek”, a „magaságyás összeszerelése” vagy a „milyen magaságyást vegyek” keresésekre is. Ezekből már jól látszik, milyen kérdésekre keresnek választ a vásárlók, mielőtt rendelnének. Az ilyen kifejezések alapján bővíthetjük a kategórialeírásokat, vásárlási útmutatókat vagy új blogcikkeket készíthetünk. A kapcsolódó termékekre mutató belső linkekkel ráadásul az érdeklődőket is könnyebben elvezethetjük a megfelelő ajánlatokhoz.
A Sellvio szerkeszthető termék- és kategórialeírásai, blogfunkciói és AI-alapú tartalomkészítő eszközei megkönnyítik ezt a munkát. A Search Console adatai alapján pedig elsősorban azokra a témákra koncentrálhatunk, amelyek iránt már látható keresési érdeklődés.
Sok megjelenés, kevés kattintás?
A Search Console-ban érdemes megkeresni azokat az oldalakat, amelyek gyakran megjelennek a Google találatai között, mégis kevesen kattintanak rájuk. Ha egy oldal egyébként jó helyezést ér el, akár kisebb módosításokkal is növelhető a látogatottsága.
Tegyük fel, hogy egy termékkategória havonta 15 000 megjelenést szerez, de az átkattintási aránya (CTR) csak 1,2 százalék. Ez 180 kattintást jelent. Ha a CTR-t sikerülne 2,5 százalékra javítani, ugyanennyi megjelenésből már 375 kattintás érkezne, vagyis havonta 195-tel több látogatót szerezhetnénk. Az alacsony CTR persze nem feltétlenül jelent hibát. Sokat számít a találati pozíció, a keresési szándék és az is, milyen más találatok vagy hirdetések jelennek meg az oldalon. Érdemes ezért a hasonló helyezésű kategóriákat összevetni, majd szükség esetén átdolgozni a SEO-címeket, a meta leírásokat vagy az oldal tartalmát.
A Sellvio automatikusan generált és AI segítségével javasolt metaadatai utólag is szerkeszthetők, így a gyengébben teljesítő oldalak célzottan javíthatók. Az eredményeket később a Search Console-ban ellenőrizhetjük, bár a Google nem mindig pontosan a megadott címet és leírást jeleníti meg.
Amikor a Google nem találja a termékeinket
Egy több ezer termékből álló webáruház kínálatánál könnyen előfordulhat, hogy a fontosabb oldalak egy része meg sem jelenik a Google találatai között. Attól ugyanis, hogy egy termékoldal elkészült és elérhető a webshopban, még nem biztos, hogy a kereső indexébe is bekerül. A Google-nak előbb meg kell találnia és fel kell térképeznie az adott URL-t, majd azt is mérlegeli, hogy érdemes-e felvennie az indexébe.
Hogy pontosan mi történik az egyes oldalakkal, azt a Search Console Oldalak jelentésében ellenőrizhetjük. Itt a sikeresen indexelt URL-ek mellett azok is láthatók, amelyek valamilyen okból kimaradtak; lehet a háttérben szerverhiba, rosszul beállított átirányítás, noindex utasítás vagy akár duplikált tartalom, sőt egyéb ritkábban előforduló okokkal is szembesülhetünk. És ha ez nem lenne elég, olyan oldalakkal is találkozhatunk, amelyeket a Google már felfedezett, sőt akár fel is térképezett, mégsem indexelte őket.
Webshopoknál különösen érdemes odafigyelni a termékszűrők és a rendezési lehetőségek által létrehozott URL-ekre, ugyanaz a terméklista sokszor több különböző címen is elérhető, például ár vagy más tulajdonság szerinti szűrés után. Ezeknek a változatoknak általában nem kell külön-külön megjelenniük a keresőben. A Google ilyenkor kiválaszthat egy kanonikus URL-t, amelyet az adott tartalom elsődleges – vagy előnyben részesített – változatának tekint. Nem az a fontos, hogy a webshop minden egyes URL-je bekerüljön a Google indexébe; sokkal inkább az, hogy a valóban értékes termékoldalak, kategóriaoldalak és egyéb tartalmak megtalálhatók és indexelhetők legyenek.
A Sellvio keresőoptimalizálási funkciói több technikai feladatot is egyszerűbbé tesznek; az XML-oldaltérkép, a kanonikus URL-ek és a keresőbarát URL-struktúra kezelése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Google könnyebben eligazodjon a webshop tartalmában. Ettől még nem érdemes megfeledkezni a Search Console rendszeres ellenőrzéséről, ott láthatjuk ugyanis, hogy a kereső ténylegesen hogyan kezeli az oldalainkat. Ha például egy fontos termék nem jelenik meg a Google találatai között, elsőként az URL-ellenőrző eszközt érdemes használni. Megnézhetjük, hogy az oldal szerepel-e az indexben, melyik címet választotta a Google kanonikusnak, és történt-e hiba a feltérképezés során. A feltárt problémák javítása után újraindexelést is kérhetünk. Ez ugyan nem garantálja, hogy az oldal bekerül a keresőbe, de segíthet abban, hogy a Google ismét megvizsgálja a tartalmát.
Miért kell ellenőrizni az XML-oldaltérképet?
Nem titok, egy webáruház kínálata folyamatosan változik; új termékek kerülnek fel, régiek tűnnek el, közben új kategóriák és blogbejegyzések is születnek. Ezeknek az oldalaknak a felfedezésében segít a Google számára az XML-oldaltérkép, vagyis a sitemap. Különösen nagyobb webshopoknál lehet hasznos, ahol akár naponta több száz URL is változhat. Fontos azonban, hogy az oldaltérképben való szereplés még nem jelenti automatikusan azt, hogy a Google indexelni is fogja az adott oldalt.
A Search Console Oldaltérképek menüpontjában megadhatjuk a sitemap elérési címét, és azt is ellenőrizhetjük, hogy a Google sikeresen feldolgozta-e. Érdemes arra is figyelni, milyen URL-ek szerepelnek benne. Elsősorban azoknak az oldalaknak van itt helyük, amelyeket szeretnénk megjelentetni a keresőben, méghozzá a megfelelő, kanonikus címükön.
A Sellvio támogatja az XML-oldaltérképek kezelését, így a webshop üzemeltetőjének ezzel kevesebb technikai teendője van, a Search Console ellenőrzését azonban ez sem helyettesíti. Főleg nagyobb termékfeltöltések, kategória-átrendezések vagy a webáruház szerkezetét érintő módosítások után érdemes megnézni, hogy a Google rendben feldolgozza-e az oldaltérképet.
Strukturált adatok: megfelelően látja a Google a termékeket?
Mindenki találkozott már olyan Google-találatokkal, amelyeknél az oldal címe és leírása mellett a termék ára, raktárkészlete vagy a vásárlói értékelések is láthatók. Webáruházaknál ezeknek az információknak komoly jelentőségük lehet. A vásárló már a keresőben összehasonlíthatja az ajánlatokat, és könnyebben eldöntheti, melyik webshopot érdemes felkeresnie.
Ahhoz, hogy a Google megfelelően értelmezze ezeket az adatokat, fontos a strukturált adatok használata. A Product és Offer jelölések szabványos formában adják át a termékekkel kapcsolatos információkat. Hogy a jelölések rendben vannak-e, azt a Search Console Merchant listings és Product snippets jelentéseiben is ellenőrizhetjük. Itt a hibák mellett azok a hiányosságok is megjelenhetnek, amelyek miatt egy termékoldal nem jogosult bizonyos kibővített találati megjelenésekre.
Elég lehet például egy hiányzó kötelező termékadat ahhoz, hogy a Google ne tudja az adott oldalt a kívánt formában megjeleníteni. Ha sikerült kijavítani a problémát, a Search Console-ban a javítás ellenőrzését is kezdeményezhetjük, így nyomon követhető, hogy a Google elfogadta-e a módosításokat.
A Sellvio termékadat-kezelési funkciói és technikai SEO-megoldásai jó alapot adnak a strukturált adatok megfelelő használatához. Ettől függetlenül érdemes átnézni időnként a Search Console jelentéseit, hiszen egy hiányosan kitöltött termékadatlap vagy a terméksablon hibája akár sok oldal megjelenését is érintheti. Arra viszont számítani kell, hogy a hibátlan strukturált adatok sem jelentenek biztos megjelenést a kibővített találatok között, hiszen ezek az összképnek csak egy részét jelentik.
Webshopsebesség és felhasználói élmény: mit mutatnak a Core Web Vitals adatok?
Egy lassú webáruházban könnyen elfogy a vásárlók türelme. Különösen mobilon zavaró, ha egy termékoldal sokáig töltődik, a gombok késve reagálnak, vagy betöltés közben ide-oda ugrálnak a képek és a szövegek. Ezek a problémák nemcsak a vásárlási élményt ronthatják, hanem az értékesítésre is hatással lehetnek.
A Google Search Console Core Web Vitals jelentése három fontos mutatóval segít felmérni az oldalak teljesítményét. Az LCP (Largest Contentful Paint) azt mutatja meg, mennyi idő alatt jelenik meg a legnagyobb tartalmi elem; a megfelelő érték legfeljebb 2,5 másodperc. Az INP (Interaction to Next Paint) az oldal reakcióidejét méri, itt 200 ezredmásodperc a felső határ. A CLS (Cumulative Layout Shift) pedig a váratlan elrendezésváltozásokat figyeli, és 0,1 vagy annál alacsonyabb érték számít jónak.
A Google a valós felhasználói mérések 75. percentilise alapján értékeli ezeket az adatokat. A Search Console ráadásul URL-csoportokba rendezi a hasonló problémákat, így könnyebb észrevenni, ha például a termékoldalak vagy a kategóriaoldalak egy részénél van szükség javításra.
A Sellvio webáruházakban is érdemes rendszeresen ellenőrizni ezeket a mutatókat. A nagyméretű termékképek, az egyedi dizájnelemek vagy a külső marketingeszközök a rendszer sebességoptimalizálása mellett is lassíthatják az oldalak működését. A jó Core Web Vitals értékek persze önmagukban még nem garantálnak előkelő Google-helyezéseket, de a látogatók számára gyorsabb, kényelmesebben használható webshophoz mindenképpen hozzájárulhatnak.
Költözés és URL-változtatás után különösen fontos a Search Console
Egy webáruház új rendszerre költöztetésekor veszélybe kerülhet a korábban megszerzett organikus keresési forgalom. Ha megváltoznak a termékek és kategóriák webcímei, gondoskodni kell arról, hogy a régi URL-ek továbbra is a megfelelő tartalomra vezessenek. Ehhez általában 301-es átirányításokat használunk, amelyeket érdemes még a költözés előtt megtervezni. A Google Search Console ilyenkor különösen hasznos, hiszen megmutatja, hogyan változik a webshop keresőbeli teljesítménye, és az új oldalak indexelését is ellenőrizhetjük vele. Érdemes elsősorban azokra a termék- és kategóriaoldalakra figyelni, amelyek korábban sok látogatót hoztak. Egy rosszul beállított átirányítás ezeknél komoly forgalomvesztést okozhat.
A Sellvio rendszerre történő átállás előtt ezért célszerű a Search Console adatai alapján összegyűjteni a legértékesebb URL-eket, majd ellenőrizni, hogy mindegyikhez megfelelő új cím tartozik-e. Így a költözés során kisebb eséllyel vesznek el a korábban jól teljesítő oldalak.
Az átállás után sem érdemes magára hagyni a folyamatot. Legalább néhány hétig ajánlott figyelni az indexelési hibákat, az átirányításokat és a keresési kattintások alakulását. Kisebb forgalomingadozás ilyenkor természetes lehet, a tartós visszaesést viszont mindenképpen érdemes kivizsgálni, mielőtt a technikai problémák hosszabb távon is éreztetnék a hatásukat.
Milyen gyakran érdemes megnézni a Search Console adatait?
Egy kisebb vagy közepes webáruháznál általában elegendő hetente egyszer átnézni a Search Console legfontosabb adatait. Ilyenkor érdemes figyelni, hogyan alakul a Google-ből érkező kattintások száma, mely termék- és kategóriaoldalak teljesítenek jól, illetve jelentkeztek-e új indexelési hibák.
Havonta már alaposabban is érdemes megvizsgálni az eredményeket, különösen a keresőkifejezések és a céloldalak teljesítményét. Érdekesek lehetnek például azok az oldalak, amelyek egyre gyakrabban jelennek meg a Google találatai között, mégsem szereznek arányosan több kattintást. Ilyenkor a tartalom, az oldal címe vagy a keresési találatban megjelenő szöveg átdolgozása is segíthet.
A szezonális termékeket árusító webshopoknál az összehasonlításra is figyelni kell. Egy kertészeti webáruház májusban természetesen jóval több keresést kaphat, mint februárban, ezért nem mindig az előző hónap adatai jelentik a megfelelő viszonyítási alapot. Sokszor többet mond, ha az előző év azonos időszakának eredményeit nézzük meg.
A Search Console megmutatja a lehetőségeket, a Sellvio segít kihasználni őket
A Google Search Console adataiból sok minden kiderülhet, ami segíthet több látogatót szerezni a keresőből. Láthatjuk például, mely oldalak teljesítenek gyengébben a vártnál, milyen kifejezésekre keresnek a vásárlók, és hol lehet szükség tartalmi vagy technikai javításokra. Ha egy kategóriaoldal sokszor megjelenik a találatok között, de kevesen kattintanak rá, érdemes megnézni a SEO-címét és a tartalmát. A gyakran keresett kérdésekből új blogcikkek születhetnek, az indexelési hibák pedig olyan problémákra hívhatják fel a figyelmet, amelyek miatt egyes termékek nem jelennek meg a Google-ben.
A Sellvio keresőbarát URL-jei, szerkeszthető metaadatai, tartalomkezelési lehetőségei és AI-alapú eszközei megkönnyíthetik a feltárt hiányosságok javítását. A Search Console megmutatja, hol érdemes beavatkozni, a webshopban pedig elvégezhetők a szükséges módosítások.
Érdemes tehát a Search Console-t a rendszeres marketingmunka részévé tenni, nem csak akkor elővenni, amikor valamilyen technikai hiba jelentkezik. A keresési adatokból olyan fejlesztési lehetőségek is kirajzolódhatnak, amelyek hosszabb távon több organikus látogatót és vásárlót hozhatnak a webáruháznak.