Egy webáruházban időről időre szükség van kisebb-nagyobb változtatásokra. Előfordulhat, hogy egy termék új nevet kap, átrendezik a kategóriákat, kikerülnek a kínálatból bizonyos termékek, vagy az egész webshopot másik rendszerre költöztetik. Ezzel önmagában nincs is probléma, a régi url címekről azonban könnyű megfeledkezni, pedig ezekre az URL-ekre a Google találataiból még hónapokkal később is érkezhetnek látogatók, ráadásul más weboldalakon és a vásárlók könyvjelzői között is megmaradhatnak a korábbi hivatkozások. Ha ezek egyszer csak megszűnnek működni, annak a keresőforgalom is kárát láthatja.
Ilyen helyzetekben van szükség 301-es átirányításra. Ennek segítségével a régi url címre érkező látogató automatikusan az új, megfelelő oldalra jut, anélkül hogy bármit tennie kellene. A Google számára is jelzi, hogy a tartalom véglegesen új címre került, így a korábbi oldal által megszerzett SEO-érték jelentős része is megőrizhető. Egy nagyobb webáruháznál különösen sok múlhat ezen, hiszen akár több száz vagy több ezer URL is érintett lehet egy átalakítás során. Ha ezek kezelése elmarad, az organikus látogatottságban is komoly visszaesés jelentkezhet.
Maga az átirányítás beállítása többnyire nem bonyolult, azt viszont már alaposabban át kell gondolni, hogy melyik régi url cím hová vezessen. Egy megszűnt termékoldal esetében például nem feltétlenül a főoldal a legjobb célpont, ahogy egy átalakított kategóriarendszernél sem elegendő egyszerűen minden korábbi URL-t átirányítani valahová. Teljes webshopköltözésnél pedig még több a hibalehetőség. Megnézzük, hogyan érdemes ezeket a helyzeteket kezelni, milyen hibákat célszerű elkerülni, és mire kell odafigyelni a Sellvio webáruházrendszer használata mellett.
Mit jelent pontosan a 301-es átirányítás?
A 301-es átirányítással azt jelezhetjük a böngészők és a keresőmotorok felé, hogy egy weboldal véglegesen másik címre került. Technikailag egy HTTP-státuszkódról van szó, amelynek hatására a régi URL-t megnyitó látogató automatikusan az új címre jut. Nem kell külön megkeresnie a tartalmat, és hibaüzenettel sem találkozik, feltéve, hogy az átirányítás megfelelően működik.
Nézzünk egy egyszerű példát! Egy cipőket forgalmazó webshopban korábban a webaruhaz.hu/noi-futocipo-2025 címen lehetett elérni egy termékoldalt, a kínálat átalakítása után viszont már a webaruhaz.hu/noi-futocipok URL-en található a kapcsolódó tartalom. Ha a két cím között beállítunk egy 301-es átirányítást, a régi linkekre kattintók is az új oldalra érkeznek. A Google eközben értesül a végleges címváltozásról, ami segíti az új URL megfelelő kezelését és indexelését.
Nem minden átirányítás működik azonban ugyanúgy. A 301-es státuszkód végleges, a 302-es viszont ideiglenes átirányítást jelent. Van egy harmadik megoldás is, a 308-as kód, amely szintén végleges költözést jelez, de a HTTP-kérés eredeti módszerét is megőrzi. A webáruházakban előforduló hagyományos URL-változtatásokhoz legtöbbször a 301-es átirányítás a megfelelő választás.
Miért ennyire fontos a 301-es átirányítás a SEO szempontjából?
Egy webáruház organikus forgalma nem egyik napról a másikra épül fel. Sokszor évek munkája van abban, hogy egy-egy termékoldal vagy kategória jó helyezéseket érjen el a Google találatai között. Időközben más weboldalakról is érkezhetnek rá hivatkozások, amelyek tovább erősíthetik a keresőbeli jelenlétét. Ha egy ilyen oldal megszűnik, és nem gondoskodunk a megfelelő átirányításról, a korábbi látogatók könnyen 404-es hibaoldalon köthetnek ki. Ezzel pedig nemcsak vásárlókat veszíthetünk, hanem a korábban megszerzett keresőpozíciókat is kockáztatjuk.
A 301-es átirányítás éppen ennek elkerülésében segít. Lehetővé teszi, hogy a Google a régi oldalhoz kapcsolódó rangsorolási jelzéseket az új webcímhez társítsa. A kereső hivatalos dokumentációja szerint a végleges átirányítás önmagában nem jár PageRank-veszteséggel. Arra viszont nincs garancia, hogy az új URL pontosan ugyanazokat a helyezéseket fogja elérni, mint a korábbi. Sokat számít ugyanis az is, hogy hová irányítjuk a látogatókat. Ha például megszüntetünk egy futócipő-kategóriát, nem szerencsés a régi url címet egy általános ruházati oldalra átirányítani. A Google az új tartalom relevanciáját is vizsgálja, így jóval kedvezőbb lehet, ha a korábbi kategóriának valóban van megfelelő utódoldala. A 301-es átirányítással tehát a már megszerzett SEO-értéket igyekszünk megőrizni, de a korábbi helyezések megtartásához a céloldal megfelelő megválasztása is elengedhetetlen.
Mikor van szükség 301-es átirányításra egy webshopban?
Egy webshopban időről időre változik a termékkínálat, átalakulnak a kategóriák, és olykor az url-eket is módosítani kell. Ezek a változtatások könnyen érinthetnek olyan oldalakat, amelyek már jó helyezéseket szereztek a Google-ben, vagy amelyekre más webhelyekről is mutatnak hivatkozások. Ilyenkor kerül képbe a 301-es átirányítás, amellyel a régi címről a megfelelő új oldalra vezethetjük a látogatókat – és a robotokat. Nézzük meg, mely esetekben érdemes használni.
Terméknevek és URL-ek módosításakor
A termékoldalak url címe gyakran a termék nevéből áll össze. Ha később megváltoztatjuk az elnevezést, előfordulhat, hogy az URL-t is módosítani szeretnénk. Ebben az esetben a régi címről 301-es átirányítással kell elvezetni a látogatókat az új oldalra, különben a korábbi hivatkozások könnyen elérhetetlenné válhatnak.
SEO-szempontból viszont nem feltétlenül jó ötlet minden névváltoztatás után az url címet is átírni. Attól, hogy a termék elnevezésébe bekerül néhány új kulcsszó, még nem biztos, hogy jobb helyezést fog elérni, ráadásul egy már jól teljesítő URL módosítása ráadásul felesleges kockázattal járhat. Sokszor egyszerűbb és biztonságosabb megoldás megtartani a régi címet, és csak a termék megjelenített nevét frissíteni.
Megszűnő termékek esetében
Nem minden eltűnő termékkel kell ugyanúgy bánni. Más megoldás indokolt, ha valami csak átmenetileg fogyott el, és megint más, ha végleg megszűnt a forgalmazása.
Az ideiglenesen nem rendelhető termékek oldalát általában érdemes megtartani. A vásárló így továbbra is megtalálhatja a keresett árucikket, láthatja annak tulajdonságait, és tájékozódhat a készlet várható alakulásáról.
Ha viszont egy terméket végleg kivontak a forgalomból, érdemes megnézni, van-e helyette valóban megfelelő alternatíva. Egy régebbi robotporszívó adatlapját például indokolt lehet az utódmodell oldalára irányítani. Arra azonban már nincs feltétlenül jó ok, hogy ugyanezt a látogatót a teljes háztartási gép kategóriába küldjük.
Amikor nincs megfelelő helyettesítő oldal, a 404-es vagy a végleges eltávolítást jelző 410-es HTTP-válaszkód is helyes megoldás lehet. Nem az a cél, hogy mindenáron eltüntessük a 404-es hibákat, hanem hogy a megszűnő termékoldalakat a helyzetüknek megfelelően kezeljük.
Kategóriák átalakításakor
Ahogy bővül egy webshop kínálata, előbb-utóbb a kategóriarendszeren is változtatni kell. Előfordulhat, hogy két korábbi kategóriát összevonunk, egy nagyobb termékcsoportot több részre bontunk, vagy teljesen átszervezzük a navigációt. Ha emiatt régi kategóriaoldalak szűnnek meg, a korábbi URL-eket lehetőség szerint az új, tartalmilag megfelelő oldalakra érdemes átirányítani.
Különösen óvatosan kell eljárni azokkal a kategóriákkal, amelyek már jelentős látogatottságot szereztek a Google-ből. Mielőtt megszüntetnénk vagy átneveznénk őket, nézzük meg, milyen keresésekre hoznak forgalmat. Az sem mellékes, hogy az új céloldalon valóban megtalálják-e a látogatók azt, amit korábban kerestek. Egy rosszul megválasztott átirányítással ugyanis könnyen elveszíthetjük a korábban megszerzett organikus forgalom egy részét.
Webshopmotor- vagy domainváltáskor
A teljes webshop költözése már jóval összetettebb feladat. Az új rendszerben sokszor másképp épülnek fel a termékek és kategóriák URL-jei, ezért a korábban használt url címek jelentős része megváltozhat. Ha például egy több ezer terméket kínáló áruház a Sellvio rendszerére költözik, nem elegendő pusztán a termékadatokat, a képeket és a kategóriákat áthozni. A régi és új URL-ek megfeleltetését is meg kell oldani.
Enélkül könnyen előfordulhat, hogy a Google találatai között még a korábbi címek szerepelnek, de a látogatók már nem találják meg rajtuk a keresett termékeket. Ez különösen veszélyes azoknál az oldalaknál, amelyek korábban stabil helyezésekkel és jelentős organikus forgalommal rendelkeztek, hiszen ilyen esetben van vesztenivaló.
Hasonló figyelmet igényel a domainváltás, a HTTP-ről HTTPS-re történő áttérés, valamint a www előtagot használó és az anélküli címek egységesítése is. Ezeknél a változtatásoknál a megfelelő átirányítások nemcsak a látogatók eligazodását segítik, hanem a korábban megszerzett keresőbeli láthatóság megőrzésében is fontos szerepet játszanak.
Nem mindegy, hová irányítjuk a régi url címet
Gyakori hiba, hogy megszűnő termék vagy kategória esetén a régi url címet egyszerűen átirányítják a webshop főoldalára. Első pillantásra ez jó ötletnek tűnhet, hiszen a látogató legalább nem egy hibaoldalon köt ki. A keresőoptimalizálás szempontjából viszont nem szerencsés megoldás. Ha a Google úgy látja, hogy az új oldal tartalma nem kapcsolódik megfelelően ahhoz, amit a régi URL-en lehetett elérni, az átirányítást akár soft 404 hibaként is kezelheti. Sokkal jobb, ha minden megszűnő oldalhoz megpróbáljuk megtalálni a leginkább megfelelő új címet. Egy kifutott terméknél például jó választás lehet az utódmodell, két összevont kategória esetében az új, közös kategóriaoldal, egy megváltozott URL-ű blogcikknél pedig maga a cikk az új címén. A lényeg, hogy aki a régi linkre kattint, az új oldalon is megtalálja azt, amit keresett, vagy legalább egy ahhoz nagyon hasonló, valóban használható alternatívát.
Persze nem minden megszűnő oldalnak van megfelelő helyettesítője. Ilyenkor nem érdemes erőltetni az átirányítást csak azért, hogy ne jelenjen meg 404-es hiba. Egy jól kialakított hibaoldal, amely például keresési lehetőséget vagy a fontosabb kategóriákhoz vezető linkeket kínál, sokkal hasznosabb lehet a látogatónak, mint egy teljesen más tartalomra mutató átirányítás. SEO szempontból sem az a cél, hogy minden régi URL feltétlenül működjön, hanem hogy a megszűnt oldalak kezelése logikus és a látogatók számára is értelmes legyen.
301-es átirányítás a Sellvio webáruházrendszerben
Egy webáruház keresőoptimalizálásánál nem elég a megfelelő metaadatokat és keresőbarát URL-eket beállítani; idővel óhatatlanul lesznek megszűnő termékoldalak, megváltozott kategóriacímek vagy olyan régi hivatkozások, amelyek már nem működnek. Ezeket is érdemes rendszeresen ellenőrizni, különösen akkor, ha a webshop kínálata gyakran változik.
A Sellvio külön SEO-beállításokat kínál a termékekhez, cikkekhez és más tartalmakhoz, emellett az egyedi URL-ek kezelésére szolgáló funkcióban 301-es átirányításokat is létrehozhatunk. A rendszer dokumentációja alapján egy tartalomhoz több egyedi webcím is hozzárendelhető. Ez például akkor lehet hasznos, ha egy termék vagy kategória az évek során többször is új URL-t kapott, és szeretnénk, hogy a régebbi linkek továbbra is a megfelelő oldalra vezessenek. Többnyelvű webshopoknál az egyes nyelvi változatok SEO-beállításai külön is kezelhetők.
A hibás webcímek felderítéséhez a SEO → 404 Log menüpont nyújthat segítséget. Itt láthatók azok az URL-ek, amelyeket a látogatók megpróbáltak megnyitni, de az adott címen már nem található tartalom. A naplóban a hozzáférés időpontja, a hivatkozó oldal és a böngésző azonosítója is szerepelhet. Ebből például kiderülhet, hogy egy régi hirdetés még mindig megszűnt termékre mutat, vagy valamelyik külső weboldalon olyan kategórialink található, amelyet korábban már módosítottunk.
A Sellvio lehetőséget ad arra is, hogy a nem létező oldalak 404-es választ adjanak, vagy 301-es, illetve 302-es átirányítással a főoldalra vezessenek. Utóbbi beállításokkal azonban nem árt óvatosan bánni. SEO szempontból általában jobb, ha a megszűnt oldalakhoz külön választjuk ki a megfelelő célcímet, ahelyett hogy minden hibás URL-t automatikusan a főoldalra küldenénk. Egy webshopköltözésnél vagy nagyobb kategóriaátalakításnál különösen sokat számíthatnak a jól beállított átirányítások, hiszen ezekkel a korábban megszerzett keresőforgalom jelentős része is megőrizhető.
Hogyan érdemes megtervezni egy nagyobb átirányítást?
Nem túlzás kijelenteni, hogy néhány termékoldal átirányítását viszonylag egyszerű kezelni, több ezer URL-nél viszont már komolyabb előkészítésre van szükség. Főleg webshopmotor-váltáskor, amikor akár a teljes termék- és kategóriastruktúra megváltozhat. Ilyenkor elsőként a régi webcímeket érdemes összegyűjteni. Ehhez jól használhatók a termék- és kategóriaexportok, az XML-webhelytérkép, valamint a Google Search Console és a webanalitikai rendszer adatai.
A következő lépés az úgynevezett átirányítási térkép elkészítése, amelyben minden régi URL mellé bekerül a megfelelő új webcím. Nem elég azonban pusztán a termékazonosítók alapján összepárosítani az oldalakat, azt is ellenőrizni kell, hogy valóban ugyanazt vagy hasonló tartalmat kínálnak-e. Különösen fontos ez azoknál az oldalaknál, amelyek korábban sok organikus látogatót, bevételt vagy értékes külső hivatkozást szereztek. Ezek hibás átirányítása komoly forgalomvesztéssel járhat.
Az élesítés után mindenképpen érdemes tesztelni a beállításokat. A régi URL-eknek 301-es státuszkóddal kell továbbirányítaniuk, a céloldalaknak pedig megfelelően működniük és indexelhetőnek kell lenniük, jellemzően 200-as HTTP-válasszal. Arra is figyeljünk, hogy az átirányítás lehetőleg közvetlenül a végleges webcímre vezessen, ne több köztes oldalon keresztül, a hosszú átirányítási láncok ugyanis feleslegesen lassíthatják a betöltést, és a Google feltérképezését is megnehezíthetik.
A leggyakoribb hibák, amelyek ronthatják a keresőteljesítményt
Biztosan állíthatjuk, hogy a rosszul beállított átirányítások a keresőforgalomnak és a vásárlói élménynek is ártanak. Gyakori probléma az átirányítási lánc, amikor egy régi URL több köztes címen keresztül jut el a végleges oldalra. Ez főleg akkor fordul elő, ha egy termék webcímét többször módosították. A felesleges lépések lassíthatják a betöltést, ezért jobb, ha minden régi cím közvetlenül az aktuális oldalra vezet.
Még kellemetlenebb az átirányítási hurok, amikor két vagy több URL egymásra mutat, így a látogató végül nem jut el a keresett tartalomhoz. Arra is figyelni kell, hogy a webshop belső hivatkozásai ne a régi címekre vezessenek. A 301-es átirányítás nem helyettesíti a belső linkek frissítését, ezért a menükben, termékajánlókban és blogcikkekben is érdemes javítani az elavult URL-eket.
Az XML-webhelytérképet és a kanonikus URL-eket sem szabad kihagyni az ellenőrzésből. A sitemap lehetőleg csak az aktuális, indexelésre szánt oldalakat tartalmazza, a canonical hivatkozások pedig ne mutassanak vissza megszűnt címekre.
Mennyi idő alatt érzékeli a Google az átirányítást?
A 301-es átirányítás akár azonnal működhet, a Google találataiban viszont nem feltétlenül jelenik meg rögtön a változás. A keresőnek újra fel kell térképeznie a régi webcímet, felismernie az átirányítást, majd feldolgoznia az új oldalt. Hogy ez mennyi időt vesz igénybe, az többek között a webshop méretétől és a feltérképezés gyakoriságától függ. Néhány URL módosítása viszonylag gyorsan lezajlódhat, egy több tízezer termékes webáruház költöztetése azonban akár hetekig is eltarthat a Google oldaláról. Közben a keresési helyezések és a látogatottság is ingadozhatnak, ami önmagában még nem jelent hibát. A Search Console adatait ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni.
A Google azt javasolja, hogy webhelyköltöztetés után legalább egy évig maradjanak érvényben az átirányítások. Ha a régi címekre továbbra is értékes külső hivatkozások mutatnak, célszerű ennél tovább, akár véglegesen is megtartani őket.
Hogyan ellenőrizhető, hogy megfelelőek az átirányítások?
Az ellenőrzés legegyszerűbb módja, ha megnyitjuk a régi webcímet, és megnézzük, valóban a megfelelő új oldalra jutunk-e. Ez azonban önmagában még nem igazolja a helyes technikai működést, hiszen a böngésző nem mutatja meg közvetlenül az átirányítás HTTP-státuszkódját. Ennek vizsgálatához böngészőfejlesztői eszközök, HTTP-fejlécellenőrzők vagy SEO-feltérképező programok használhatók. Nagyobb webáruházaknál például a Screaming Frog SEO Spider segítségével az átirányítási láncok és a hibás céloldalak is könnyen feltárhatók, de az ingyenes verzió korlátozorr url-számmal használható, így probléma-gyanú esetén érdemes szakértői segítséget kérni.
A Google Search Console szintén hasznos információkat biztosít az átirányított URL-ek állapotáról; az oldalindexelési jelentésben megjelennek az átirányítást tartalmazó címek, míg az URL-vizsgálati eszközzel az egyes oldalak indexelési állapota ellenőrizhető. Fontos tudni, hogy az „Átirányítást tartalmazó oldal” megjelölés önmagában nem jelent problémát, megfelelően működő 301-es átirányítás esetén ugyanis ez a természetes állapot.
A Sellvio 404-es naplója további segítséget nyújt azoknak a megszűnt vagy hibás webcímeknek a felismerésében, amelyekhez még nem készült megfelelő átirányítás. Az ellenőrzést érdemes az organikus forgalmi adatok vizsgálatával is kiegészíteni, különösen a fontosabb termék- és kategóriaoldalak költöztetése után. Így nyomon követhető, hogy a korábbi keresési megjelenések és kattintások fokozatosan áttevődnek-e az új URL-ekre, illetve jelentkezik-e olyan forgalomcsökkenés, amely további vizsgálatot igényel.
A 301-es átirányítás a webáruház hosszú távú értékét is védi
A 301-es átirányítás egyszerű technikai beállításnak tűnhet, valójában azonban fontos szerepet játszik a webáruház hosszú távú keresőteljesítményében. Mindannyian tudjuk, hogy a Google találatai között megszerzett pozíciók, a külső hivatkozások és az évek alatt felépített organikus forgalom komoly üzleti értéket képviselnek, amelyet egy átgondolatlan URL-módosítás vagy rosszul előkészített webshopköltöztetés könnyen veszélyeztethet.
Ki kell emelni azt is, hogy az átirányításokat megfontoltan kell alkalmazni, hiszen nem minden megszűnő oldalhoz szükséges új célcímet rendelni, illetve egy terméknév módosítása sem indokolja feltétlenül a url megváltoztatását. A döntésnél elsősorban azt kell mérlegelni, hogy létezik-e megfelelő helyettesítő tartalom, illetve milyen keresőoptimalizálási értéket képvisel a korábbi URL.
A Sellvio egyedi URL-kezelési lehetőségei, 301-es átirányításai és 404-es hibakövetése megfelelő technikai hátteret biztosítanak ehhez, különösen akkor, ha egy vállalkozás már jelentős organikus forgalommal rendelkező webáruházát költözteti új rendszerre; egy sikeres webshopváltásnál az új megjelenés és a korszerű funkciók mellett legalább ennyire fontos, hogy a korábban megszerzett organikus forgalom és a visszatérő vásárlók is megtalálják az új helyükre került tartalmakat.