Egy webshop költöztetése technikai jellegű feladatnak tűnik, hiszen át kell vinni a termékeket, a rendeléseket, a képeket, be kell kötni a fizetési módokat, átirányításokat kell végezni, majd indulhat az új rendszer, az ügyféladatok esetében azonban már jóval többről van szó egyszerű adatmásolásnál. Egy működő webáruház adatbázisában nevek, e-mail-címek, telefonszámok, számlázási és szállítási címek, rendelési előzmények, marketing-hozzájárulások, felhasználói fiókok és hitelesítési adatok lehetnek. Egy nagyobb webshop esetében ez százezres vagy akár milliós adatmennyiséget jelenthet.
Ha ezek költöztetése rosszul van megszervezve, akkor nemcsak technikai hiba történhet, hanem adatvédelmi incidens is előfordulhat, amit senki sem szeretne.
A GDPR szempontjából ráadásul nem csak az számít, hogyan működik majd az új webshop. Maga az exportálás, a továbbítás, az ideiglenes tárolás, az importálás és a régi példányok törlése is adatkezelési művelet.
A webshop migrációja alatt is érvényes a GDPR
Létezik egy alaptézis, miszerint a GDPR adatkezelés-fogalma szándékosan széles. Nemcsak az számít adatkezelésnek, amikor egy webshop megjeleníti egy vásárló nevét vagy eltárolja a rendelését, de adatkezelés történik akkor is, amikor az adatbázist kimásolják a régi rendszerből, feltöltik egy migrációs szerverre, átadják egy fejlesztőnek, átalakítják az adatstruktúrát vagy betöltik az új rendszerbe. Ebből következik egy fontos gyakorlati szabály: a webshop tulajdonosa nem kezelheti úgy a migrációt, mintha az kizárólag az informatikai szolgáltató ügye lenne.
Ha a kereskedő határozza meg, hogy milyen vásárlói adatokat és milyen célból kezel, jellemzően továbbra is ő az adatkezelő. A költöztetést végző fejlesztő, hostingcég vagy platformszolgáltató pedig rendszerint adatfeldolgozóként vesz részt a folyamatban.
Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásai szerint az adatkezelő és az adatfeldolgozó kapcsolatát megfelelő adatfeldolgozói szerződésnek kell rendeznie. Ebben többek között az adatkezelés tárgyát, időtartamát, célját, az érintett adatkategóriákat, az adatbiztonsági kötelezettségeket és az al-adatfeldolgozók igénybevételének feltételeit is rendezni kell.
A migrációs kockázat nagyon is valós
Magyarországon is volt már olyan adatvédelmi hatósági eljárás, amely kifejezetten ügyféladatbázis költöztetéséhez kapcsolódott.
A NAIH egy 2025-ben nyilvánosságra hozott ügyben olyan incidenst vizsgált, ahol egy adatbázis nagyságrendileg 900 ezer érintett körülbelül 3,6 millió személyes adatát tartalmazta. A probléma nem abból fakadt, hogy valaki rossz adatokat importált. Egy szerver tűzfalbeállítása az újraindítást követően nem megfelelő konfigurációval indult el, és egy ideig olyan hálózati hozzáférést tett lehetővé, amelynek nem kellett volna léteznie. A hibás állapot több napig fennállt, és jogosulatlan adatlekérdezés is történt; nevek, e-mail-címek, telefonszámok, lakcímek és bankszámlaszámok is érintettek voltak.
Kell új hozzájárulás azért, mert új webshopmotorra költözünk?
Általában nem. Ha egy vállalkozás például egyik webáruházrendszerről egy másikra vált, attól még nem változik automatikusan az ügyféladatok kezelésének jogalapja. Egy korábbi megrendelés adatait például nem azért kezeli a webshop, mert az ügyfél hozzájárult, hanem adott esetben a szerződés teljesítéséhez vagy valamely jogi kötelezettség teljesítéséhez van rá szükség. A technológiai rendszer cseréje ettől önmagában még nem teszi szükségessé új hozzájárulás beszerzését.
Más a helyzet akkor, ha a platformváltással együtt maga az adatkezelés is megváltozik. Például az új rendszer olyan profilalkotást kezd végezni, amely a korábbiban nem létezett, vagy az ügyféladatokat egy új vállalkozás saját célból kezdi használni. Ilyenkor már nem egyszerű technikai migrációról beszélünk. A jogalapot, az adatkezelési célokat és az érintettek tájékoztatását is újra meg kell vizsgálni.
A lényeg tehát nem az, hogy változott-e a webshopmotor neve. A kérdés az, hogy változott-e az adatkezelés tartalma.
Nem biztos, hogy mindent át kell költöztetni
Migráció előtt érdemes feltenni egy látszólag egyszerű kérdést: Valóban szükség van minden adatra, ami a régi rendszerben megtalálható?
A gyakorlatban sok webáruház adatbázisa éveken keresztül növekszik. Közben bekerülnek olyan adatok is, amelyekre már nincs szükség; régi ideiglenes címek, elavult technikai naplók, korábban megszüntetett funkciók mezői, félbehagyott importok vagy éppen olyan marketinginformációk maradhatnak benne, amelyeknek a kezelési célja már rég megszűnt.
Ezek automatikus átemelése nem jó gyakorlat. A GDPR adattakarékossági elvéből az következik, hogy csak olyan személyes adatot érdemes továbbvinni, amelyre az új rendszerben is valóban szükség van. Ezért a költözést célszerű adatleltárral kezdeni.
Meg kell nézni, milyen adatokat tárol a jelenlegi webshop az ügyfélfiókokban, mit tartalmaznak a rendelések, milyen technikai naplóadatok léteznek, milyen marketing-hozzájárulások kapcsolódnak az ügyfelekhez, illetve milyen hitelesítési információk találhatók az adatbázisban. A következő kérdés már csak az, hogy ezek közül mi kerülhet át az új rendszerbe.
A marketing-hozzájárulást is költöztetni kell, nemcsak az e-mail-címet
Különösen sok problémát okozhat a hírlevél-adatbázis. Egy webshop számára önmagában az kevés, hogy az új rendszerben az adott ügyfélnél szerepeljen egy „feliratkozott” jelölés. Adott esetben azt is igazolni kell tudni, mikor és milyen körülmények között történt a hozzájárulás. Egy jól vezetett rendszer ezért nem pusztán az e-mail-címet tárolja. Megmaradhat a hozzájárulás időpontja, forrása és más olyan információ is, amely később segíthet igazolni annak jogszerűségét.
Ugyanez igaz a leiratkozásra. Kifejezetten kellemetlen helyzet alakulhat ki, ha egy webshop költözése után a korábban leiratkozott ügyfelek egy része ismét marketingcélú leveleket kezd kapni azért, mert az új rendszerbe csak az aktív e-mail-címek kerültek át, a tiltások viszont nem.
A migrációnál tehát a „nem kér marketinget” információ legalább olyan fontos, mint maga a cím.
A jelszó nem egy egyszerűen átmásolható mező
A webshopköltözések egyik legérzékenyebb technikai kérdése a felhasználói jelszavak kezelése.
Egy korszerű rendszerben a jelszót nem szabad olvasható formában tárolni. Ideális esetben maga a webshop üzemeltetője sem tudja megmondani, hogy egy adott felhasználó milyen jelszót használ. A rendszer ehelyett jelszóhash-t tárol. Amikor a felhasználó belép, a megadott jelszóból ugyanazzal a matematikai eljárással készül egy ellenőrizhető érték, amely összevethető az adatbázisban tárolttal. Ez elsőre technikai részletnek tűnhet, a migrációnál azonban döntő jelentőségű.
Ha valaki azt mondja, hogy „exportáljuk a régi jelszavakat, majd betöltjük az új webshopba”, akkor félreértésre gyanakodhatunk, hiszen ha tényleges, olvasható jelszavakról beszélünk, az komoly biztonsági problémát jelent!
Nem minden jelszóhash vihető át problémamentesen
Az ideális eset az, amikor az új rendszer képes kezelni a régi webshop által használt jelszóhash-formátumot. Ilyenkor magát a hash-t lehet migrálni, és a vásárló a költözés után ugyanazzal a jelszóval tud belépni. Ehhez pontosan ismerni kell a korábbi rendszer működését.
Ha az új platform nem támogatja a régi rendszert, a hash-eket általában nem lehet egyszerűen „átkonvertálni”. Ennek éppen az a lényege, hogy az eredeti jelszó ne legyen visszafejthető.
Ilyen esetben gyakran tisztább és biztonságosabb megoldás az ügyfélfiókok átköltöztetése úgy, hogy az első belépéskor jelszó-visszaállítást kérünk a felhasználótól. Felhasználói élmény szempontjából ez nem tökéletes, viszont biztonsági oldalról jobb döntés, mint éveken keresztül életben tartani egy elavult jelszókezelési megoldást csak azért, hogy ne kelljen új jelszót kérni.
Habár az itt leírtak ijesztőnek tűnhetnek, a webshop rendszerek közötti migráció megfelelő feltérképezés után biztonsággal elvégezhető; kérd a Sellvio csapat segítségét, ha bármilyen kételyed merülne fel!