Néhány száz termékig még működhet a „kézi” módszer, amikor valaki egyenként megírja a webshop termékleírásait, több ezer cikkszámnál viszont ez lehetetlen küldetés. Mire a katalógus végére érnénk, már új termékek érkeztek, megváltoztak bizonyos specifikációk, esetleg új nyelvi verziókra vagy értékesítési csatornákra is szükség lett, rajtunk pedig eluralkodik a kétségbeesés. Szerencsére nincs okunk pánikba esni.
Erre a problémára kínál kézenfekvő megoldást a generatív mesterséges intelligencia. Ma már néhány másodperc alatt lehet vele termékleírást készíteni, de éppen emiatt könnyű rosszul használni. A sebesség önmagában ugyanis keveset ér, ha a rendszer közben téves műszaki adatokat talál ki, ugyanazokat a semmitmondó fordulatokat ismétli több száz oldalon, vagy olyan állításokat tesz, amelyeket a kereskedő nem tud alátámasztani.
Az igazán jól működő AI-alapú tartalomgyártás ezért nem azzal kezdődik, hogy beírunk egy ügyes promptot a chatbotba. Előbb rendbe kell tenni a termékadatokat, meg kell határozni a tartalmi szabályokat, és ki kell építeni azt az ellenőrzési folyamatot, amelyen minden generált szöveg átmegy.
Miért lett fontosabb a termékleírás, nem pedig kevésbé fontos?
Első látásra azt gondolhatnánk, hogy egy képekre, videókra és ajánlórendszerekre épülő webshopban egyre kisebb szerep jut a szövegeknek. A vásárlási folyamat azonban mást mutat.
A Baymard Institute több ezer használhatósági teszten és vezető webáruházak elemzésén alapuló kutatása szerint a vizsgált webshopok 51 százalékának termékoldali felhasználói élménye közepes vagy annál gyengébb. A kutatásaikból az is látszik, hogy a hiányos vagy nehezen értelmezhető termékinformáció valódi vásárlási akadályt jelenthet. A termékoldalon a vevő általában már nem általánosságban érdeklődik egy kategória iránt. Egy konkrét terméket próbál megérteni. Azt szeretné eldönteni, megfelel-e neki az adott modell, kompatibilis-e valamivel, megfelelő-e a mérete, mire használható, mit kap a csomagban, vagy éppen miben különbözik a mellette megnyitott másik terméktől.
Közben maga a termékkeresés is változik. A Salesforce 2025-ös Connected Shopper kutatása szerint a vásárlók 39 százaléka már mesterséges intelligenciát is használ termékek felfedezésére. A Z generáción belül ez az arány 50 százalék feletti. Ez azért lényeges, mert a webshop termékadatait ma már nemcsak a vásárlónak és a hagyományos Google-keresőnek kell érthetően feldolgoznia. Ugyanazokból az információkból dolgozhat a webshop belső keresője, egy piactér, egy termékfeed, egy ajánlómotor vagy éppen egy AI-alapú keresőrendszer is.
A termékleírás jelentősége éppen ezért ma is megkérdőjelezhetetlen. Nem kérdés, jól kell csinálnunk, ha sikeresek szeretnénk lenni az online térben.
Nem a prompt teszi jóvá az AI termékleírást
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a promptnak.
„Írj profi, meggyőző, SEO-optimalizált termékleírást.” Önmagában ez szinte semmit nem mond a modellnek. Nem derül ki belőle, kiknek szól a termék, milyen információkból dolgozhat, milyen állításokat kerülje, milyen legyen a márka hangvétele, és az sem, hogy mit tegyen akkor, ha valamilyen adat hiányzik.
Egy webshop esetében ráadásul nem mindegy, hogyan kezeli az AI az információs hézagokat. Egy kreatív szövegnél olykor hasznos lehet, ha a modell szabadabban fogalmaz, termékadatoknál ugyanez jelentős kockázatokkal jár. Tegyük fel, hogy egy akkumulátoros fúrógépről csak annyit adunk meg, hogy 18 voltos rendszerű, kompakt készülék. Egy nyelvi modell könnyen hozzáírhat olyan nyomatékértéket, fordulatszámot vagy akkumulátorkapacitást, amely jól hangzik, csak éppen semmi köze az adott típushoz.
Ezért az első lépés mindig ugyanaz: legyen megfelelő minőségű forrásadat. A termék neve, márkája, gyártói cikkszáma, EAN- vagy GTIN-kódja, mérete, tömege, anyaga, teljesítménye, kompatibilitása, csomagtartalma, variációi és minden egyéb releváns tulajdonsága lehetőleg strukturált formában álljon rendelkezésre. Az AI ezekből dolgozzon.
A műszaki adat még nem termékleírás
Mindenekelőtt hangsúlyozzuk ki, hogy az AI egyik legjobb felhasználási területe éppen az, hogy lefordítja a száraz termékadatokat a vásárló nyelvére. Egy műszaki adatlap például azt mondja: „750 ml űrtartalom.”
Valljuk be, a vásárlót inkább az érdekli, mit jelent ez a gyakorlatban. Például azt, hogy a palackba egy nagyobb adag ital fér, ezért túrázás vagy hosszabb utazás közben ritkábban kell újratölteni. Ugyanez működik elektronikai termékeknél, szerszámoknál, ruházatnál vagy akár bútoroknál is. A modell képes összekapcsolni egy tulajdonságot annak gyakorlati jelentésével. Van azonban egy fontos határ.
A 750 milliliteres űrtartalomból következik, hogy viszonylag sok folyadék fér a palackba. Az viszont már nem következik belőle, hogy az ital 12 órán át hideg marad. Az ilyen állításokhoz külön adat kell. Éppen ezért egy webshopos AI-rendszer egyik legfontosabb utasítása nem az, hogy legyen kreatív, hanem éppen az, hogy bizonyos helyzetekben ne legyen az. Ha egy állítás nem vezethető le a rendelkezésre bocsátott termékadatból, inkább maradjon ki.
Az AI-nak tudnia kell, kinek ír
Ugyanazt a terméket többféleképpen is be lehet mutatni. Egy lakossági felhasználónak szánt multiméter leírásában például először valószínűleg azt érdemes elmagyarázni, milyen alapvető mérési feladatokra használható. Egy villanyszerelőket kiszolgáló szakmai webshopban viszont sokkal hamarabb kerülhet előtérbe a mérési tartomány, a pontossági osztály vagy a CAT-besorolás. Az AI önmagától nem tudja, melyik megközelítés a helyes. Ezért minden jól felépített termékleírás-generálási folyamatban szerepelnie kell a célközönségnek. Nem kell többoldalas buyer personára gondolni. Sokszor néhány mondat elég.
A márkahangot is érdemes szabályokra bontani
A „legyen professzionális” vagy a „fogalmazz természetesen” típusú utasítások túl tágak. Sokkal használhatóbb eredményt kapunk, ha megmondjuk, mit jelent nálunk a természetes hang. Egy webáruház például előírhatja, hogy a termékleírás legyen tárgyilagos és közérthető, ne használjon felkiáltójeleket, kerülje a túlzó reklámjelzőket, és ne nevezzen semmit „forradalminak”, „verhetetlennek” vagy „tökéletesnek”.
A tiltások meglepően sokat javítanak a szövegen. Különösen akkor, ha több ezer termékről van szó. Egy ember ugyanis hamar észreveszi, ha három egymás melletti oldalon ugyanaz a „tökéletes választás mindazok számára” fordulat szerepel. Egy automatizált rendszer viszont gond nélkül elkészít belőle tízezer változatot.
Nem egyetlen szöveget érdemes generálni
Ha már rendelkezésre áll egy ellenőrzött termékadatbázis, pazarlás csupán egy hosszú leírást készíteni belőle. Ugyanabból az adatforrásból elkészíthető a terméknév, a rövid összefoglaló, a részletes leírás, a műszaki specifikáció, a meta title és meta description, bizonyos esetekben a termékhez kapcsolódó GYIK, valamint a különböző értékesítési csatornákhoz szükséges feedtartalom is. Itt azonban fontos különbséget tenni...
A webshop termékoldalán működő leírás nem biztos, hogy jó lesz Google Merchant Center-feedként. Egy piactérnek megint más mezőkre és formátumra lehet szüksége.
Mit gondol erről a Google?
Az AI-tartalmakkal kapcsolatban sokáig tartotta magát az a leegyszerűsítő elképzelés, hogy a Google bünteti a géppel készített szöveget. A Google jelenlegi dokumentációja szerint nem önmagában az előállítás módja a döntő. A kereső olyan tartalmat szeretne megjeleníteni, amely hasznos, megbízható és elsősorban az emberek számára készült.
A problémát a tömeges, alacsony értékű tartalom jelenti, különösen akkor, ha annak elsődleges célja a rangsorolás manipulálása. A Google ezt a „scaled content abuse”, vagyis tömeges tartalommal való visszaélés körében kezeli.
Ez nagyon fontos különbség. Nem az a baj, ha egy webshop 5000 termékleírás elkészítéséhez mesterséges intelligenciát használ. Az viszont már problémás lehet, ha 5000 szinte egyforma oldal készül, amelyek alig tartalmaznak hasznos információt, és lényegében csak néhány kulcsszó és terméknév cserélődik bennük. A jó SEO tehát itt is a termékadat minőségénél és a vásárló információigényénél kezdődik.
A „SEO-optimalizált szöveg” nem kulcsszóismétlést jelent
Különösen látványos az AI gyengesége akkor, ha egyszerűen azt az utasítást kapja, hogy készítsen SEO-optimalizált termékleírást.
Könnyen megszületik például valami ilyesmi:
„Ez az akkus fúrógép ideális választás azok számára, akik megbízható akkus fúrógépet keresnek. Az akkus fúrógép praktikus megoldást kínál…”
Nyelvileg hibátlan, de egy jó termékoldalon semmi szükség rá. Sokkal jobb eredményt ad, ha a modell megkapja a termék valódi keresési kontextusát. Mire használják? Milyen problémát old meg? Milyen más termékekkel szokták összehasonlítani? Mely tulajdonságai alapján döntenek a vásárlók? Ezekből az információkból természetes módon jelennek meg a releváns kifejezések.
A Google AI-alapú keresési funkciókkal kapcsolatos útmutatása sem valamiféle külön „AI SEO” technikát javasol. Az alapelv továbbra is a hasznos, egyedi, jól strukturált tartalom.