Képzeld el, hogy belépsz egy műszaki áruházba, ahol nincsenek osztályok, eligazító táblák vagy egyértelműen elkülönített termékcsoportok; a televíziók mellett kávéfőzők állnak, utánuk telefontokok, majd egy mosógép és néhány HDMI-kábel következik. Valószínűleg nem sokáig keresgélnél, mielőtt továbbállnál.
Egy webáruházban ugyanez még gyorsabban megtörténik, hiszen a látogatónak nem kell kisétálnia az üzletből, elég egyetlen kattintás, és máris egy másik webshop kínálatát böngészheti.
Ezért azt szoktuk mondani, hogy a kategóriarendszer jóval több egyszerű adminisztrációs beállításnál; tulajdonképpen ez a webáruház térképe, amely segít a vásárlónak eligazodni a kínálatban eljutni ahhoz a termékhez, amit keres. Ha jól építed fel, a látogató szinte észre sem veszi, mert minden ott van, ahol számít rá. Ha viszont a menürendszer következetlen, túl bonyolult vagy nehezen érthető, az esetben hamar távozik anélkül, hogy igazán megnézte volna a kínálatodat.
A jó kategóriarendszer nem neked készül, hanem a látogatóidnak
Ha régóta ugyanazokkal a termékekkel dolgozol, könnyű természetesnek venni azt a rendszert, amelyben te kényelmesen eligazodsz, a vásárlód azonban egészen más logika alapján kereshet.
Egy műszaki webáruházban például szakmailag teljesen helyes lehet a Hálózati eszközök → WLAN → 802.11ax eszközök felosztás, miközben a legtöbb vásárló egyszerűen egy Wi-Fi routert szeretne találni.
A különbség nem pusztán szóhasználat kérdése. A jó kategóriarendszer azt mutatja meg, ahogyan a vásárló gondolkodik és keres. Éppen ezért a kategóriafa kialakításakor érdemes háttérbe tenni a belső cikkszámokat, beszállítói struktúrákat és ERP-kategóriákat, és inkább egy egyszerű kérdésből kell kiindulni: ha most látnád először ezt a kínálatot, hol keresnéd az adott terméket?
Nem attól lesz jó a menü, hogy sok választási lehetőséget ad
Nagyobb termékkínálatnál könnyű abba a hibába esni, hogy egyre több külön kategóriát hozunk létre. Elsőre ez logikusnak tűnhet, hiszen minél pontosabban elnevezünk valamit, annál könnyebben megtalálhatónak gondoljuk. Egy bizonyos ponton túl azonban éppen az ellenkezője történik: a túl sok menüpont nehezíti az eligazodást, ráadásul feleslegesen bonyolítja a vásárlást.
A Baymard Institute e-kereskedelmi UX-kutatásai is rendszeresen foglalkoznak ezzel a problémával. A szervezet benchmarkjában vizsgált webshopok 75%-ánál találtak olyan kategorizálási hibát, amely megnehezítheti a termékek megtalálását. Vegyünk egy egyszerű példát. Ha cipőket árulsz, könnyen létrejöhetnek olyan kategóriák, mint a fekete futócipők, fehér futócipők, kék futócipők vagy piros futócipők. Ezek első pillantásra jól elkülönülő csoportoknak tűnnek, valójában azonban a szín nem feltétlenül indokol önálló kategóriát, hiszen ugyanannak a terméktípusnak egy tulajdonságáról van szó.
Sokkal átláthatóbb megoldás, ha a vásárló először a Sportcipők → Futócipők útvonalon jut el a megfelelő termékcsoporthoz, majd ott szín, méret, márka vagy más jellemző alapján szűkítheti tovább a kínálatot. Így a menü egyszerű marad, miközben a termékszűrési lehetőségek száma nem csökken.
Ez az egyik legfontosabb különbség, amit egy nagyobb webshop struktúrájának tervezésekor érdemes szem előtt tartani: nem minden terméktulajdonságból kell külön kategóriát készíteni. Sok esetben a jó szűrőrendszer többet segít a vásárlónak, mint egy újabb menüpont.
Kategória vagy szűrő? Ezen sok múlik
A kategória és a szűrő közötti határ elsőre nem mindig egyértelmű, pedig egy nagyobb webshop felépítésénél sok múlik rajta. Jó kiindulópont lehet az a kérdés, hogy a vásárló önálló terméktípusként gondol-e az adott csoportra, vagy csak egy tulajdonság alapján szeretné szűkíteni a választékot. Ha például valaki kifejezetten OLED televíziót keres, akkor indokolt lehet ezt külön kategóriaként kezelni, különösen akkor, ha a keresési szokások és a kínálat szerkezete is ezt támasztja alá. A „55 colos televízió” ezzel szemben már inkább egy méret szerinti szűkítés, hiszen a képátló önmagában nem jelent új terméktípust.
Hasonló a helyzet az olyan jellemzőkkel is, mint az ár, a szín, a márka vagy különféle műszaki paraméterek. Ezekből általában nem érdemes újabb és újabb kategóriákat létrehozni, mert a menü hamar túlzsúfolttá válik. Sokkal jobb, ha a vásárló először eljut a megfelelő termékcsoporthoz, majd ott néhány jól megválasztott szűrővel gyorsan leszűkítheti a kínálatot.
A Baymard terméklista-kutatása szerint öt olyan általános szűrési lehetőség van, amely – legalábbis ahol releváns – különösen fontos: az ár, az értékelés, a szín, a méret és a márka. A 2025-ös benchmarkjukban vizsgált webshopok 51%-a mégsem biztosította megfelelően mindegyiket.
Természetesen nincs olyan szűrőrendszer, amely minden webáruházban ugyanúgy működik. Egy autóalkatrész-webshopban egészen más szempontok számítanak, mint egy ruházati vagy műszaki üzletben. A lényeg nem az, hogy minél több szűrőt kínálj, hanem inkább az, hogy azokat biztosítsd a vásárló számára, amelyek valóban segítik a döntését a vásárlás során.
Röviden összefoglalva a cél tulajdonképpen minél kevesebb kattintással és gondolkodással eljuttatni a vásárlót ahhoz a néhány termékhez, amely számára a legfontosabb ajánlat.
Gondolkodj fában, ne végtelen menüsorban
Egy jól felépített webshop kategóriái általában világos hierarchiát követnek. Egy barkácsáruházban például teljesen természetes lehet a Szerszámok → Elektromos szerszámok → Fúrógépek útvonal, mert minden egyes lépéssel egyértelműbb termékcsoporthoz jutunk.
A problémák többnyire akkor kezdődnek, amikor ezt a logikát túl sokáig visszük tovább. A Fúrógépek → Ütvefúrók → 600–800 wattos ütvefúrók → 13 mm tokmányos ütvefúrók felépítés már inkább azt mutatja, hogy a kategóriák helyét lassan átveszik a termékjellemzők.
A kategóriafa elsődleges feladata az, hogy a vásárlót eljuttassa ahhoz a termékcsoporthoz, amely valóban érdekli. Innentől viszont már célszerűbb szűrőkkel dolgozni, hiszen a teljesítmény, a tokmányméret vagy más műszaki paraméter alapján sokkal gyorsabban lehet szűkíteni a kínálatot, mint újabb és újabb almenükön keresztül navigálni. Ha ezt a két szerepet összekevered, könnyen olyan menürendszer alakul ki, amely ugyan szakmailag pontos, mégis nehezen átlátható. A vásárlónak egyre több döntést kell meghoznia, miközben valójában még mindig csak azt próbálja kideríteni, hol találja a számára megfelelő termékeket.
A Sellvio ebből a szempontból kellően rugalmas rendszert kínál: a kategóriák hierarchikusan építhetők fel, a főkategóriák alatt több szintnyi alkategória is létrehozható, a sorrend pedig külön szabályozható. Az egyes kategóriákhoz saját kép, leírás, valamint SEO- és közösségi megosztási adatok is rendelhetők, így a struktúra nemcsak navigációs, hanem tartalmi és keresőoptimalizálási szempontból is alakítható. A mély kategóriafa technikailag tehát könnyedén létrehozható, azonban nem biztos, hogy szükség is van rá. A jó struktúra nem attól lesz fejlett, hogy sok szintből áll, hanem attól, hogy a vásárló gondolkodás nélkül el tud jutni a megfelelő termékcsoportig.
A három kattintásos szabályt nyugodtan felejtsd el
Sokáig gyakori tanács volt, hogy egy weboldalon minden fontos tartalom legfeljebb három kattintásra legyen a főoldaltól. Ez elsőre jól hangzik, a valóságban azonban túlságosan leegyszerűsíti a kérdést. A vásárlót ugyanis általában nem az zavarja, hogy három helyett négyszer kell kattintania, hanem az, ha közben nem egyértelmű számára, merre érdemes továbbindulnia. Egy jól felépített kategóriafában több lépés is teljesen természetes lehet, ha minden döntési pont világos és logikusan következik az előzőből.
Egy ruházati webshopban például a Női → Cipők → Sportcipők → Futócipők útvonal négy külön választást jelent, mégsem érezzük bonyolultnak. A vásárló minden lépéssel egyértelműen közelebb kerül ahhoz a terméktípushoz, amely valóban érdekli. Ezzel szemben egy hatalmas menü, amely egyszerre húsz-harminc lehetőséget kínál, könnyen átláthatatlan lehet még akkor is, ha technikailag kevesebb kattintással elérhető belőle minden termék.
Ne a kategórianeveken éld ki a kreativitásod
Marketingesként könnyű belecsúszni abba, hogy a menüpontoknak is hangzatos, kreatív neveket adjunk. Az olyan elnevezések, mint az „Otthoni élmények”, „A konyha lelke” vagy „Mozgásban” egy kampányban, bannerben vagy inspirációs oldalon akár jól is működhetnek, a főmenüben viszont inkább bizonytalanságot okoznak, a vásárló ugyanis nem megfejteni szeretné a menüt, hanem minél gyorsabban megérteni, hol találja azt, amit keres. Ha kávéfőzőket árulsz, a Kávéfőzők kategória szinte mindig jobb választás, mint a „Tökéletes reggelek”. Ugyanez igaz a Kerti bútorok elnevezésre is, amely sokkal egyértelműbb, mint egy hangulatosabb, de kevésbé pontos „Nyár a kertben” menüpont.
A jó kategórianév sokszor kifejezetten egyszerű, sőt akár unalmasnak is tűnhet, ez azonban nem hátrány, hanem előny. A navigáció elsődleges feladata nem az, hogy szórakoztassa vagy meglepje a látogatót, hanem hogy gyorsan és félreérthetetlenül megmutassa neki, merre induljon tovább. A kreatív megfogalmazásnak természetesen van helye egy webshopban, csak nem feltétlenül a kategórianevek között. A menüben az egyértelműség általában többet ér, mint az ötletesség.
A menü felépítése a kínálat méretétől is függ
Egy húsz terméket felvonultató webshopnak egészen más navigációra van szüksége, mint egy több tízezer termékes online áruháznak. Kisebb választéknál néhány jól megválasztott menüpont bőven elegendő lehet, nagyobb katalógusnál viszont már az a feladat, hogy sok kategóriát mutassunk meg úgy, hogy közben a menü ne váljon zsúfolttá.
Ilyenkor kerülhet előtérbe például az úgynevezett mega menü. A Sellvio többféle kategóriamenü-megjelenítést támogat, így kialakítható hagyományos lenyíló menü, oldalsó kategóriamenü vagy összetettebb mega menü is. A választásnál azonban nem az a legfontosabb, melyik megoldás látványosabb, hanem az, hogy melyik illeszkedik legjobban a kínálat méretéhez és felépítéséhez.
Ha mindössze öt-hat főkategóriád van, egy egyszerű dropdown menü tökéletesen kiszolgálhatja a vásárlókat. Ha viszont tizenkét főkategória alatt további ötven-hatvan alkategória sorakozik, egy jól strukturált mega menü sokkal gyorsabb áttekintést adhat, nem mellesleg kevesebb keresgélésre kényszeríti a látogatót. A menü kialakítása tehát nem pusztán dizájnkérdés. Ugyanúgy része a termékkategorizálásnak, mint maga a kategóriafa, hiszen végső soron ez határozza meg, hogy a vásárló hogyan tud eligazodni a kínálatban.
Mobilon minden kategorizálási hiba nagyobbnak látszik
Ami asztali gépen még kényelmesen elfér, az mobilon könnyedén zsúfolttá és nehezen kezelhetővé válhat. Egy nagy, többoszlopos mega menü például monitoron jól áttekinthető lehet, telefonon viszont ugyanaz a struktúra már sokkal több görgetést, nyitogatást és döntést igényel.
A kategóriarendszer tervezése során főként a nagy képernyős változatot nézzük, a vásárló viszont lehet, hogy egy 6,3 colos kijelzőn próbál eligazodni ugyanabban a kínálatban, ahol minden fölösleges kategóriaszint és bizonytalan menüpont sokkal zavaróbbá válik. A Baymard 2025-ös kutatásában a vizsgált mobilos webshopok 67%-ának kezdőoldali és kategórianavigációs UX-teljesítménye közepes vagy gyenge volt. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy nem néhány elavult webáruházról, hanem vezető amerikai és európai e-kereskedelmi oldalakról volt szó.
Pontosan ezért mobilon még fontosabb az egyszerű, jól követhető struktúra. A fő termékkategóriák legyenek könnyen elérhetők, az alkategóriák pedig logikusan nyíljanak meg alattuk, lehetőleg anélkül, hogy a vásárlónak több menürétegen kellene átverekednie magát.
A Baymard arra is felhívta a figyelmet, hogy mobilon felesleges súrlódást okozhat, ha a fontos termékkategóriákat egy általános „Termékek” menüpont mögé rejtjük. Ha a látogatónak már a navigációban is külön keresnie kell, hol kezdődik valójában a kínálat, azzal csak egy újabb akadályt teszünk az útjába. Mobilon tehát nem elég, ha a menü működik: első pillantásra érthetőnek és használhatónak kell lennie.
A szűrőrendszer akkor jó, ha a termékadatok is jók
A webshopépítésnek van egy kevésbé látványos része, amelynek a jelentőségét csak akkor vesszük észre, amikor már több száz vagy több ezer terméket kell kezelni; ez a termékadatok következetessége. Sajnos e tekintetben sok-sok webáruház silány munkát végez – még a piacvezetők is.
Hiába hozol létre például egy jól működő „Szín” szűrőt, ha az egyik terméknél fekete, a másiknál Black, a harmadiknál fekete/szürke szerepel, a negyediknél pedig egyáltalán nincs kitöltve ez az adat. A szűrés technikailag ugyan létezik, a vásárló mégsem kap megbízható találatokat.
Nagyobb termékkatalógusnál érdemes már az elején meghatározni, hogy az egyes kategóriákban mely tulajdonságokat kell kötelezően megadni, és milyen értékek használhatók. Így elkerülhető, hogy ugyanaz az információ többféle elnevezéssel, eltérő formátumban vagy hiányosan kerüljön be a rendszerbe.
A Sellvióban a szűrők konkrét termékkategóriákhoz rendelhetők, az értékek pedig előre definiálhatók. A „Szín” mezőnél például előre megadható a Fekete, Fehér, Piros vagy Kék érték, így nem minden termék feltöltésekor kell szabad szöveggel beírni ugyanazt az adatot. A szűrők sorrendje szintén szabályozható, így a vásárló először azokkal a szempontokkal találkozhat, amelyek valóban fontosak az adott termékkörnél. Ez néhány tucat terméknél még adminisztrációs részletnek tűnhet, több ezer terméknél viszont már ezen múlik, hogy a szűrés valóban használható lesz-e.
Észre sem veszed és a hiányzó szűrőadat kicsinálja a nyereséged
A hiányos termékadatok egyik legnagyobb problémája, hogy sokszor észrevétlenül okoznak veszteséget. Tegyük fel, hogy 250 laptop található a kínálatodban, a vásárló pedig 16 GB RAM-ra, 512 GB SSD-re és 14 colos kijelzőre szűkíti a találatokat. A rendszer végül 2 megfelelő modellt mutat neki. Csakhogy valójában további 12 laptop is megfelelne ezeknek a feltételeknek, néhány terméknél azonban nincs kitöltve a RAM mérete, máshol a kijelző adata hiányzik. A szűrő ezért egyszerűen kihagyja őket a találatokból. A vásárló szempontjából ezek a termékek gyakorlatilag nem is léteznek, miközben akár éppen közöttük lehetne az a modell, amelyet végül megvásárolna.
Ez jól mutatja, miért nem érdemes a kategorizálást, a szűrőrendszert és a termékadatok kezelését egymástól független feladatként kezelni. A jól kialakított szűrő csak akkor ér valamit, ha a mögötte lévő adatok is következetesen és megfelelően ki vannak töltve.
A Sellvio ezt egy külön „Hiányzó szűrők” adminisztrációs felülettel segíti. Itt kategóriánként ellenőrizhető, mely termékeknél hiányzik valamely szükséges szűrőérték, az eredmények pedig exportálhatók is, így nagyobb katalógusnál is könnyebb rendszerezetten javítani a hiányosságokat.
Ez önmagában nem látványos funkció, és egy kisebb webshopnál talán nem is tűnik különösebben fontosnak. Amikor azonban a kínálat néhány száz termékről több tízezerre nő, éppen az ilyen háttérmegoldások segítenek abban, hogy a katalógus ne csak nagyobb, hanem továbbra is jól kereshető és kezelhető maradjon.
Ne mutass mindent egyszerre
Gyakori hiba, hogy a webshop tulajdonosa már a főmenüben megpróbálja megmutatni a teljes kínálatot. A szándék érthető: ha egy termékcsoport elérhető az áruházban, jó lenne, ha a vásárló rögtön látná. A probléma az, hogy a menü nem katalógusjegyzék, és egy ponton túl a túl sok választási lehetőség inkább nehezíti, mint segíti a tájékozódást. Ha egyszerre tizennyolc főkategória, hetven alkategória és száznál is több további menüpont jelenik meg, a nagy kínálat előnye könnyen elveszik a zsúfoltságban. Ilyenkor fontosabbá válik a sorrend és a csoportosítás: a legkeresettebb kategóriák kerüljenek előre, az egymáshoz tartozó termékcsoportok pedig logikusan egymás mellé. A ritkábban keresett vagy kevésbé fontos kategóriáknak nem feltétlenül kell ugyanolyan hangsúlyt kapniuk.
A Sellvio kategóriarendszerében a kategóriák és alkategóriák sorrendje külön is rendezhető, ezt pedig érdemes valódi üzleti eszközként használni. Nincs olyan szabály, hogy a menünek ábécérendet kell követnie, ha a vásárlói szokások egészen más prioritást indokolnak.
Ha például a látogatóid 40%-a telefontokot keres, miközben mindössze 2%-uk memóriakártya-olvasót, nem sok értelme van ugyanakkora navigációs súlyt adni a kettőnek. A jó menü nem mindent egyformán mutat meg, hanem azt emeli ki, ami a vásárlók számára valóban fontos.
A kategóriaoldal ne csak termékek végtelen sora legyen
A kategóriaoldal nem csupán arra szolgál, hogy egymás után felsorolja az adott csoportba tartozó termékeket. Ugyanúgy része a navigációnak, mint maga a főmenü, ezért sok esetben érdemes további iránymutatást adni rajta a vásárlónak.
Ha valaki például belép a Kerti gépek kategóriába, nem biztos, hogy rögtön 487 termék között szeretne válogatni. Sokkal természetesebb lehet először eldönteni, hogy fűnyírót, fűkaszát, sövénynyírót, láncfűrészt vagy éppen magasnyomású mosót keres. Egy jól kialakított kategóriaoldal ezt a következő döntést teszi egyszerűbbé.
A Baymard 2026-os kategóriaoldal-elemzése szerint a vizsgált webshopok 76%-a nem adott kellő hangsúlyt az alkategóriáknak az ilyen köztes oldalakon. Pedig ezek az oldalak kifejezetten alkalmasak arra, hogy a teljes kínálatot kisebb, könnyebben értelmezhető részekre bontsuk.
A Sellvióban a kategóriákhoz saját kép és leírás is rendelhető, így az alkategóriák nem feltétlenül egyszerű szöveges linkekként jelennek meg. Egy-egy jól megválasztott kép és rövid magyarázat sokat segíthet abban, hogy a vásárló már első pillantásra értse, melyik irányban érdemes továbbindulnia. Egy jó kategóriaoldal tehát nem egyszerű átmenet két menüszint között, és nem is pusztán egy hosszú terméklista, inkább egy jól kialakított útelágazás, amely segít gyorsabban leszűkíteni a kínálatot.
A kategóriafa SEO-szempontból is sokkal több egy menünél
A kategorizálás nemcsak azt határozza meg, hogyan igazodik el a vásárló a webshopban, hanem azt is, milyen struktúrát lát és értelmez a kereső. Egy jól kialakított kategóriaoldal ugyanis önálló keresési céloldalként is működhet.
Tegyük fel, hogy kerékpárokat árulsz. Ha az elektromos kerékpárok számára külön kategóriaoldalt hozol létre, például a /elektromos-kerekparok/ URL alatt, akkor ez az oldal saját címmel, szöveges tartalommal, terméklistával és belső linkekkel rendelkezhet. Így jóval egyértelműbb céloldalt adsz azoknak a kereséseknek, amelyek kifejezetten elektromos kerékpárokra irányulnak.
Ha ugyanezt kizárólag a „Kerékpárok” kategórián belüli egyik szűrőként oldod meg, SEO-szempontból már más helyzet alakul ki. Emiatt a kategória vagy szűrő kérdését nem érdemes kizárólag UX-oldalról vizsgálni: azt is meg kell nézni, hogy az adott termékcsoportra létezik-e önálló és érdemi keresési igény.
Ha egy terméktípust a vásárlók külön néven keresnek, és mögötte jól elkülöníthető kínálat áll, gyakran indokolt lehet önálló kategóriaoldalt létrehozni számára. Ha viszont inkább egy tulajdonságról van szó – például színről, méretről vagy teljesítményről –, akkor általában a szűrés marad a tisztább és kezelhetőbb megoldás.
A Sellvio kategóriaoldalain külön SEO-beállítások kezelhetők, többnyelvű webshop esetén pedig a kategóriák neve, leírása és megjelenése nyelvenként is szabályozható. Ez különösen akkor fontos, ha ugyanazt a kínálatot több országban értékesíted, hiszen ugyanarra a termékre nem feltétlenül ugyanazokat a kifejezéseket használják, és a keresési szokások is eltérhetnek. A jó kategóriafa ezért egyszerre szolgálja a vásárlót és a keresőt: segít eligazodni a kínálatban, miközben világos, önálló céloldalakat hoz létre a fontos keresési szándékokra.
A webshopod keresője nem ment meg egy rossz menürendszert
Könnyű abból kiindulni, hogy ha a webshopban jól működik a kereső, akkor a bonyolultabb kategóriarendszer sem jelent komoly problémát. Aki tudja, mit szeretne, majd egyszerűen beírja a termék nevét a keresőmezőbe.
A vásárlók jelentős része azonban nem ennyire konkrét elképzeléssel érkezik. Lehet, hogy csak annyit tud: szeretné valahogy árnyékolni a teraszt, de még nem döntötte el, hogy napellenzőre, pergolára vagy más megoldásra van szüksége. Ilyenkor nem fogja rögtön azt beírni, hogy „3 × 4 méteres kazettás napellenző”, hanem először körülnéz, kategóriákat nyit meg, összehasonlít és fokozatosan szűkíti a lehetőségeket.
Éppen ezért a kereső és a navigáció nem egymást helyettesítő funkciók. Más-más helyzetben segítik a vásárlót, és egy jól felépített webshopban kiegészítik egymást. A Baymard e-kereskedelmi kereséssel foglalkozó usability kutatása több mint 700, kereséshez kapcsolódó használhatósági problémát azonosított a vizsgált vezető webshopokban, ami jól mutatja, hogy önmagában egy keresőmező még nem oldja meg a termékmegtalálás kérdését.
A jó webáruház többféle útvonalat kínál ugyanahhoz a termékhez. Van, aki a főmenüből indul, más rögtön keres, megint más először kiválaszt egy kategóriát, majd szűrőkkel szűkíti tovább a kínálatot. Olyan vásárló is lesz, aki a Google-ből közvetlenül egy kategória- vagy termékoldalra érkezik. A lényeg az, hogy bármelyik ponton lép is be a webshopba, mindig egyértelmű legyen számára, hogyan tud továbbhaladni. A jó navigáció nem a kereső helyett működik, hanem együtt vele.
A jó menürendszert szinte észre sem veszed
Talán épp ez a legjobb mércéje annak, hogy valóban jól működik-e egy webshop navigációja. Ha belépsz egy átgondolt webáruházba, nem az jut eszedbe, hogy milyen remek az információs architektúra, hanem egyszerűen megtalálod, amit keresel. A probléma általában csak akkor válik feltűnővé, amikor ez nem sikerül.
A Baymard kutatásai szerint még a vezető webshopoknál is gyakoriak a navigációs hibák. A 2025-ös benchmarkban a desktop oldalak 58%-a, a mobilos webshopok 67%-a csak közepes vagy gyenge eredményt ért el a kezdőoldali és kategórianavigáció használhatóságában. Vagyis ezen a területen még a legnagyobb szereplők sem oldanak meg mindent hibátlanul. Pedig az alapelv egyáltalán nem bonyolult; a kategória vezessen, a szűrő szűkítsen, a kereső segítsen, a menü pedig ne újabb döntésekkel terhelje a vásárlót, hanem egyszerűsítse számára az eligazodást.
A Sellvio rendszerét úgy alkottuk meg, hogy ehhez technikai oldalról minden fontos eszközt biztosítson: hierarchikus kategóriákat, többféle menüstruktúrát, kategóriánként kezelhető szűrőket, előre meghatározható szűrőértékeket, a hiányzó termékadatok ellenőrzését, valamint külön tartalmi és SEO-beállításokat a kategóriaoldalakhoz. A rendszer azonban csak a keretet adja. A jó struktúrát továbbra is a kínálathoz és a vásárlói gondolkodáshoz kell igazítani. Ha ez sikerül, a legtöbb vásárló valószínűleg soha nem fogja megdicsérni a kategóriafádat, de megtalálja a megfelelő terméket és továbblép a vásárlás felé.